H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

ból az erdőhatárt kisérték, és változatos, gazdag növényzetű, csapadókos,széltől védett területeken lehettek. Ilyen erdőktől védett, ligetes tájra utal az 1476-ban feljegyzett "Mehesligeth" helynév is. b./ Méhészek, méhcsaládok adományozása Máskor az adománylevelek adatai nyújtanak tájékoztatást a középkor méhészkedéséről.Az első erre utaló keltezetlenbe kétségtelen hitelű emlék István királynak a veszprémvölgyi apácák részére adott oklevele, melyben Ompata révet hét révésszel, 70 méhésszel is 6 vincellérrel ajándékozta nekik. Kálmán király az alapítólevelet 1109-ben megújította, ekkor az apácák Sarlós /Baranya m./ és Gerencsér /Veszprém m./ falukat kapták méhtenyésztősre. "Item dedit villám Sorlous ad procurandas apes...Item dedit... villám Girinchar in eadem libertate...""'"

2 I* Endre 1055-ben kelt tihanyi alapítólevele szerint az apátságnak adományozott helységekben 20 ekealja föld volt 110 házhellyel, azonkívül 20 vincellér szőlővel, 20 lovasszolga, 10 halász, 5 kocsis, 3 csordás, 2 juhász, 2 csordás a velük adott jószágokkal, 2 méhész 50 család méhhel "...apinarii II...apium vasa L..." stb. Sajnos, az oklevél szövegéből "tradidit...in apibus... eius ecclesiae honori..." nem tűnik ki, hogy mi volt a méhészek feladata.*

3 A garamszentbenedeki apátság állítólag 1075-ben kelt oklevele szerint** az apátság Szőlős községben 14 házhelyet kapott vincellérekkel, a hozzájuk tartozó szőlővel, valamint szántóvetőket ős méhészeket, 60 ekealja földdel.*^ 2 néhány II» századi oklevél kétségtelenül bizonyítja, hogy a méhtenyészt ősre - vagyis a méz- és viaszszükséglet tervszerű biztosítására - milyen nagy gondot fordítottak őseink, hiszen a veszprémvölgyi apácáknak ajándékozott 70 méhész munkája igen nagymennyiségű méhészeti terméket bizto-