Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - A lakóház

ni. Egyesek az ólhoz rekesztéket is állítottak a kacsák-Indak számára. Nagygazda helyeken az első világháború végéig, kivételesen tovább is, külső kamra nevü kis épületek állottak az udvaron, szemben a házzal,állandóan szemmel tartható helyen. A házformájú lepadlásolt kis épületek a gabona és bor tárolására szolgáltak, de helyet kaphatott bennük a télire eltett krumpli és zöldségféle is. Nagymódú házaknál a külső kamrából választották el fallal a "ganajos ólat", a tőzeg tárolására. Másutt a tőzeg a kamra eresze alá került.^ Egyes udvarokon találni pincét is, bár nem sokat, mert építését a talajvíz magas szintje sokhelyütt eleve kizárja. Egyes pincéket a lakóház kamrája alá építettek, másokat - a külső kamrákhoz hasonlóan - szemben a házzal, attól pár méteres távolságban, jól szemmeltartható helyen. Jómódú szőlőbirtokos családok áldoztak efféle építésre, hogy borukat megfelelő helyen tárolhassák. A borospince azután átvehette a krumplis és zöldséges verem szerepét is. Amint az udvarok önállóak, kerítettek lesznek s megfelelő nagyságúak, ráépítik az istállót és gazdasági melléképületeket is: egybehozzák a házat a kerttel. A ház méretei és beosztása Azt mondják Itányon, hogy nagy családnak nagyobb házat építenek, a kisebbnek kicsit. Nagy háznak a "tíz öles" épületet nevezik, amelyikben "kétszer kell köszönni, amig meghallják"j "rendes" méretű a "nyolc öles" ház, a "hat öles" pedig kis ház. Nagy házakat a módos és tekintélyes gazdák építenek maguknak, ahol együtt van a család, cseléd is tartozik hozzáj a legkisebb méretű' házat idős, magános özvegyasszonyoknak építik, akiknek családi helyzetében már nem várható változás. Az "özvegyasszonynak való ház" nem egyszer négy ölnél nem hosszabb. Amikor valaki házat akar építeni, annak arányait amennyire lehetséges, a maga vagyoni és társadalmi helyzeté-