Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

I. Munka - Jegyzetek

választottak egy érett búzatáblát és levágták, bekötötték, csomóba rakták, - "hogy mégse menjenek haza aratás nélkül." Az eset a faluban nagy feltűnést keltett,eleinte azt hitték, tolvajok akarták elvinni a gabonát. 13. Schrikker Sándor

; A sommások alkalmazásának és kereseti viszonyainak üzemi vonatkozásai. Magyar Gazdák Szemléje 1943. 134-183. 14. Az idézet Galgóczy Károlytól, idézi Balogh István

;Paraszti gazdálkodás és termelő technika, in: Szabó István /szerk./ A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Budapest, 1965. I. 360. 15. Az arató jövedelme függött természetesen attól is, milyen talajba, milyen szántás-boronálás után vetették el a gabonát. Az aratók jól ismerték az uradalmakat, a falusi gazdákat is - oda törekedtek, ahol jobb volt a föld, gondosabb a talajmunka. 16. Lettrich Edit

; Az urbanizáció Magyarországon. Budapest, 1965. 17. A segítséget adó házakhoz azután ugyanannyi személy megy visszaadni a szolgálatot, ahányan érkeztek. Orbán Ferencékhez például 1954-ben 9 háztól jött segiteni 14 fő. Orbánék ugyanennél a 9 háznál szintén tapostak tőzeget. Mindegyik háznál más-más társakkal dolgoztak együtt, hiszen minden családnak más-más a rokoni, szomszédi köre. A tőzegtaposás munkája tehát, ha az együtt-dolgozásból adódó találkozásokat sorra számbavesszük, hálóként köti össze a falu csaknem valamennyi házát. /Taposásra természetesen csak ott van mód, ahol jószágot tartanak, van trágya. A jószágot nem tartók nincsenek azonban teljesen kizárva - ha eljönnek segíteni,egy rakás tőzeget kapnak, mivel segitségük munkával nem viszonozható./ 18. Egy gyerek mindenképp kevés, "mert ha meghal, olyan, mintha magtalanok lennénk." Helyes családi élethez legalább két-három gyerek kell. A gazdák nem igen kivántak többet, hogy a vagyon ne osztódjon tul sok felé. Egyenlő