Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)
I. Munka
7a - a gazdaságosságra, nyereségre vonatkozó* kalkulációkba. Az árendás földművelésről mondta Varga László: "Ha mindent felszámolt az ember, akkor kiderült, hogy ráfizetés. De akkor még /a SC-as években/ nem számoltak igy. A munkát, a saját munkájukat meg a családjuk munkáját nem számolták semminek. Csak azt nézték: több búzájuk lett, több kukoricájuk." Varga gazdasági szaktanfolyamot végzett, modern gondolkozású ember, ezért képes kívülről is nézni és jellemezni az átányi gazdálkodást. Valójában az egyes gazdasági ágak jövedelmezőségére vonatkozó hagyományos tételek mind azzal a föltétellel érvényesek csak, hogy a család munkája ingyen és folyamatosan rendelkezésre áll.A jószágnevelás előnyeit vagy hátrányait például ugy latolgatta a gazda, hogy összevetette a nevelési idő végére várt értéknövekedést az ez'idő alatt föl etetett takarmány és abrak árával. Mivel az értéknövekedés általában több volt, mint az abrak és a takarmány ára, a jószágnevelés ezért célszerű, jövedelmező vállalkozásnak számított. A jószág gondozására fordított munkát nem vették figyelembe. Ismét Varga Lászlót idézzük: "a munkát nem számolták semminek, mintha az nem vóna érték nekik. Csak azt számolták, ami a munkából kijött, amit a munkáért kaptak." Hás elbírálás alá esik azonban a másoknak,ellenszolgáltatásért, viszonzásért végzett munka, vagy az a munka, amit családon kívül állóktól kell megszerezni. Znnek a munkának már volt árfolyama, csereértéke. 1878-ban a község lelkésze jellemzést irt a lakosságról, ebben azt olvassuk; "A magának végzett munkában szorgalmasak és buzgók, a másnak végzett munkában ravaszak." Az tükröződhet ebben a megállapításban, hogy mig a családi üzemben végzett munka természetes életfunkció, általános erkölcsi kötelezettség, addig a másnak végzett munkába mindig belejátszik a számítás mozzanata is. Az ideál, a modell amire a gazdálkodás hagyományos szabályai vonatkoznak, a családi üzem, a saját földjüket megmunkáló családtagok. Gyakorlatilag azonban a teljes családot eltartani nem képes töredékbirtokok és a családi mun-