Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

I. Munka - Munkavállalás a saját gazdaságon kivül

folyamatosan, hónapokra szóló szerződésekkel lekötni* Ezek a két-négy-hat hónapra leszerződött napszámosok voltak a sommások, akik munkájukért egy összegben kialkudott bért kaptak. A most ismertetett munkaszervezési módok alól ki volt véve a dohánytermesztés. A dohányt speciális szakismerettel és felszereléssel rendelkező dohánykertészek ültették, gondozták, szárították. Velük az uradalom feles haszonra szerződött: adta a megmunkált, megtrágyázott földet, a szári tő épületeket, a dohánykertész a palántát és a munkát, végül az állami dohánybeváltónál kapott pénzt megfelezték. A dohánykertészek szintén a majorokban, uradalmi lakásokban laktak, de sokkal önállóbban munkálkodtak, mint a majorok többi lakója. Idejükkel, munkájukkal maguk gazdálkodtak, s bár a munkacsúcsok idején maguknak is kisegítő munkásokat kellett felfogadniok, aratás idején részes aratónak szegődhettek az uradalomba. Az átányi szegény emberek foglalkoztatására azonban nem voltak elegendők a közeli uradalmak által nyújtott munkaalkalmak. Mióta a summásszerződések divatba jöttek, hasonló föltételekkel kerestek munkacsapatokat, ugyancsak kétnégy-hat hónapi szolgálatra, távoli uradalmak is. Átánytól északra terült el az a három-négy járásnyi terület, mely az ország legtöbb időszakos mezőgazdasági munkását bocsátotta ki.^ Ennek a több tizezer embert megmozgató ritmikus, évente ismétlődő vándorlásnak a sodra vitt magával Átányról is hol több, hol kevesebb munkacsapatot,nagyobbrészt dunántúli, kisebb részben az Alföld keleti részében elterülő nagybirtokokra. Lassúbb, kisebb hatósugarú volt a többi uradalmi alkalmazott mozgása. A béresek évről-évre ismétlődő szerződtetésük során igyekeztek a legkedvezőbb munkalehetőséget választani. Gyakran költöztek egyik majorból a másikba, igy néha meglehetősen távol kerültek szülőfalujuktól. Még mozgékonyabbak voltak a dohánykertészek. Jó hírük volt, néha 100 kilométeren túlról kaptak ajánlatot alkalmazásra. Többnyire azonban csak akkora volt a helyváltoztatásuk, amit az ura-