Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - Egyéb lakóhelyek

hálóhelye, a lakás címszó alá vonjuk - bár egészen vázlatos - ismertetését. Az istálló épületanyaga egyezik a lakóházéval, formája, tetőszerkezete és fedele egy régibb szintet képvisel annál.

42 Amint a lakóházat a benne lakók számához arányosítva építik, ugy az istállót a benne tartani kívánt nagyállatok számához méretezik. Az istálló a háznál szélesebb kell, hogy legyen. Az általános követelmény, melytől azonban a gyakorlat nem egyszer távol marad - a 7 méteres szélesség, amiből 1 m-t számítanak a falait vastagságára, 3 m-t az állatoknak és a másik 3 m-t az istálló "placcának". Szélességben egy-egy nagy állatra 1.50 métert terveznek. Ezen a távolságon belül elfér egy ló a csikajával, s a tehén a kisborjúval. + Az egyes helyek, sarkok, falak mente az istállóban is rangsorolva van, akárcsak a lakóházban. Az utcai front, az ablak felé eső istállórászen állnak rendesen a lovak, ez ss istálló rangosabbik fele. A tehenek, marhák szakasza alantasabb helye az istállónak. A lovak mögött, a fal mellett van az első hely, a gazda helye, az ő priccsével. Fiatalembernek, cselédnek, gyereknek a tehenek oldalán, rangtalanabb helyen állították fel fekhelyéi. Gyerekek, alkalmi vendégek ugyan gyakran valamelyik üres jászolban vagy a takarmánytartóban alszanak. Az istállói fekhely több tekintetben megfelel a ház tornácán bemutatott priccsnek; nincsen rajta tollas ágy, szalaapárna a fej alj a és szűr, suba, pokróc a "lepedő** s takarózó ruha is egyben. /Jászolban, kaducban, - ahova legények vagy otthontalan öregek is be szoktak feküdni - szalmából törik össze a fejaljat és szalmával takaróznak./ A régibb istállói nyoszolyákat vályogból rakták 7Q cm szélesre,