Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - A lakás átrendezése különleges alkalmakra

temü élet; amint az idő jobbra fordul, a megélénkülő tevé kenységekk

el mintegy kirobbanva az eddigi keretek közül,teljesen birtokba veszik s kihasználják az udvart, a kertet, onnan pedig széthúzódnak az átányi határba. Az élet tulajdonképpen ekkor teljesedik ki s ekkor lesz nyilvánvaló a háznak-kertnek-határnak szerves összetartozása, egysége, ami télen csak mintegy jelképesen volt jelen. A házban egyes munkák továbbra is négy fal közé szorítva végződnek; ilyen a sütés-főzés, mely a háztartások intim belső ügye. A mosás, a megszőtt vászon fehérítése és szárítása, a gyümölcsaszalás, savanyítás, magok, termények válogatása, szárítása, sajtszárítás, lekvárfőzés, szappanfőzés, stb. stb. azonban az udvaron, az úton járók szeme láttára történik. /Az alacsony, sokszor drót vagy rácsos léckerítéseken át nyitott marad az udvar, aki elmegy előtte, egy pillantással átlátja az egészet./ így nyilvánvaló a mindenkori baromfiállomány is. Sokszor a foltozással, varrással is kiköltöznek az udvarra az asszonyok s árnyékos, szellős helyen végzik. Nyáron az egész udvarra szükség van, elejét naponta, az egészet hetenként egyszer legalább összeseprik. Az udvar minden része, zuga szolgál valamire; egyik része napos, melegágynak vagy hidegágynak alkalmas, másik éppen árnyékot ad, egyik része szélvédett, a száradó magoknak lesz alkalmas helye, a másikon szabadon jár a szél, itt meg a frissen megszedett magokat szelelik, tisztítják meg a szél segítségével a szeméttől. A ház maga tárolója, megőrző helye marad továbbra is a felszerelésnek, ruháknak, edényeknek, valamint az élelmiszereknek; de lakói maguk inkább csak éjszakára húzódnak fedele alá.' A lakás berendezése különleges alkalmakra A lakószoba bemutatott elrendezései mellett - kiváltképp a nagyobb méretű szobákban, nagy üres, középső te-