Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - A lakás kihasználása. Téli életmód

sokat eszközölnek rajta, hogy egyes funkcióit betölthesse. + A lakás köznapi kihasználásának két vízválasztója van az esztendő folyamán: a tavasz és az ősz, melyek a szorgos munkára fordított nyári, illetve a pihenő téli időszak kezdetét, ill. végét jelzik. B két időszakban megváltozik az élet ritmusa s ezzel párhuzamosan a lakás egyes helyiségeinek, alkalmatosságainak igénybevétele is. Nyáron másutt étkeznek, másutt alszanak, mint télenj máskép főznek, tüzelnek és máskép világítanak. A téli időszakban az az általános törekvés, hogy minél jobban összehúzódjanak s a napi élet lehetőleg egyetlen helyiségben zsúfolódjék. Nyáron az élet széjjelterül, kihúzódik a házból az udvarra is, s a házon belül is ujabb helyiségeket tölt meg. A nyári lakásmód kezdetének húsvét ünnepe vonja meg határát /amint a nyári öltözködésnek is/. A téli lakásmód megkezdése nincsen időponthoz kötve. A beszorulás, bekötés, a határi munkák vége hozza meg kezdetét szükségszerűen. Közvetlen oka pedig a fíftés és világítás szükségessége a hidegre fordult időjárással, valamint a nappalok megrövidülésével: a késői virradattal, korai alkonyattal. A család téli egyetlen lakóhelye a szoba lesz /egy szoba esetében, amikor kettő van, akkor a kisház nevü köznapi szoba/. Itt étkeznek,itt alszanak s itt végzik a házimunkák jelentős részét. Télre a lakást fel szokás készíteni /lásd a Takarítás szakaszt is/: leszedik a nyári függönyöket, az ugyancsak nyári zsalugátereket ablakokra cserélik, régiesen az ablakokat sárral körül is tapasztják. Belülről az ablakokba állítják a kis kertből cserepekbe, fazekakba felszedett virágtöveket. Behordják a szobába mindazt, amit a fagytól-hidegtől óvni kivannak. Legelőbb az ivóvizet, amit az asztal alá he-