Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - Az egyes helyiségek szerepe és berendezése

"mink mindig benne laktunk. Most nem azért építkeznek, mert kell a nagy lakás. Felépítik a nagy házat, maguk meg a főzőben laknak". Amikor arról beszél, hogy az ő új házukban nem minden családtag aludt egy helyen, nyomban hozzáteszi "de nappal együtt voltunk mindig a házban". A lakóházakban nemcsak az egyes, helyiségeknek van megszabva szerepük és rendeltetésük, - amikor általában a szobában laknak, a konyhában főznek s a kamrát-padlást tárolásra használják - de a helyiségek egyes részeinek; sarkainak, falainak is más szerep és más fontosság jutott. A szoba A lakószoba egy nem látható felező vonnallal van szinte kettéválasztva: egy belső, utcafelőli részre, - ez a rangos, az ünnepélyes, a lehetőség szerint díszes és megkimélt, ahol csak meghatározott alkalmakkor tartózkodnak meghatározott szerepű személyek s egy külső, bejárat felőli félre, mely a köznapi használatra van szánva, ahol helyet kapnak mindazok a személyek és munkák, melyek a belső részből mintegy kirekesztődtek. Amikor a lakószobák száma megszaporodik, egy helyett kettő lesz, megosztódik a szerepkör s a két félszoba örökébe egy-egy, azokkal azonos rendeltetésű egész szoba lép. A konyhát a bolthajtás szeli ketté egy belső meghitt idegenek előtt rejtett félre és egy nyitott, mintegy közszemlére kitett külső részre, mely bejárat, átjáró, tartózkodó - és munkahely egyaránt. Teljes egészében elzártnak tekinthető a kamraj a padlásra is csak ritka meghatározott alkalmakkor van fel járása az idegennek. A lakószobának fő helye, első helye az asztalszög, az utcai és udvari fal találkozásában, illetve sarkában, a két ablak rávetődő fényétől megvilágítva. Itt áll az asztal, mit két belső oldaláról, a falhoz simuló sarokpad fog közre.