Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

- 5b szer áiffisn nélkül, csak kilencszer öntöttek ónját. Annyiszor csinálták, ahány féle vét a rostába. Ha elébb kiöntötték az alakot, akkor elébb abbahagyták. A rostába tettek: tüt, gyú

7sziít, cérnát, ollót, szappant, bicskát, kefét, törülközőt, vagy csuprot. Ilyesmiket hántak bele. Oszt adtak érte valamit, ótán nem vót a gyereknek semmi baja." Némelyek szerint szúró, vágó eszközt nem volt szabad a rostába tenni. Kelés /géva/ /Abscessus/ "A kelísre marhaganét tettek, az kifakasztotta." "A kelísre szurkot ragasztottak." "A kelisre farkasalmafalevelet áztattunk borba, ezt tettük rá." "Sárgarípa írral kentük a gévát, vagy fehér karbollal mosogattuk akármilyen gennyes sebet,avval gyógyítgattuk." "Mindenfajta kelísre jó a fehérliliom meg a tengeri hagyma." "A géva, ha felpattant a kezén, ugy gyógyították, egyik evvel, másik avval. Vót, aki szappanoskovásszal. Szappanbul, paradicsombul,hagymát sütött, oszt áztat tette bele, ótán meg egy kis nyulhájat. Eztet rákenték egy ruhára, osztán ráborították arra a gyűlésre, osztán az írlelte." "A kelésre szappanoskovászt tettek. Háziszappant kapartak le és összerágott kenyérbélbe tették.Oszt azt gyúrták össze. Meg is vizezték, meg is zsírozták, vagy ráköptek,oszt kis f ehír ruhára kenték rá, ugy tették a kelésre. Utána tengerihagyma levéllel szívatták ki. Vagy akácfalevóllel szívatták ki, azt éhnyállal ragasztottuk oda." "Kelésre szappanos kovászt tettünk, megsütöttük a hagymát oszt avval. A gévát útifűvel rakosgattam, elmúlt de máshun kipattant, végigjárta az a testemet." "A szappanos kovászt ugy csinálták, hogy tejfelt, hagymát, lisztet, szappant és zsírt tettek bele, a tenyerükbe vizet tettek, ugy rakták a kelésre, avval szívatták ki." Az alábbi gyógymód a másra ruházás elvén alapszik: "Ha gévája van valakinek, áztat szoktákj egy 10 filléressel, vagy 1 pengőssel körülkerítették, osztán ha ke-