Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

ki lesz a párjuk." Luca napkor papírral töltött gombócot főztek ős az először feljött gombóc papírjára irt név tulajdonosát jósolták férjül, a gombócot készítőnek. Szerelemvarázslássál is próbálkoztak a lányok, neveletlen ujjukat megszúrták egy tűvel, a kiserkedt vért pogácsába gyúrták, megetették választottjukkal s ugy hittők,hogy a fiu kénytelen lesz őket viszontszeretni. "Amelyik lány karácsony hajnalán vizért megy a kútra, az meglátja a kútban vőlegényét." Ha a karácsonyi szemetet kiviszi a lány, meg kell figyelnie, hogy merről hall kutyaugatást, mert arra viszik férjhez. Karácsony este a leánynak rá kell gondolni arra, akit urának szeretne, esetleg fényképét feje alá kell tenni, akkor az fogja feleségül venni. Házasságkötés A lakodalom ideje az ősz és a tél. "Téli kutya, nyári menyasszony nem marad meg", tartja a szólás-mondás. A lakodalom napja ezelőtt szerda volt, napjainkban szombaton lakodalmaznak. A tizenharmadikát, a keddet és pénteket szerencsétlennek tartották. A szombati napot a pap tiltotta, mert akkor az avatáson mindenki aludt volna. A penitenciáris héten az urvacsoraosztás hetében nem esketett a pap. Az állami anyakönyvezés idején oldották fel ezt a tilalmat. A lakodalmas menetnek szembe kell mennie a házzal, mert hátráltatást jelentene, ha háttal mennének. A vőlegényes házhoz érve azelőtt a menyasszony elé seprűt tettek} ha őszrevette, ős sepert vele, jő gazdasszony lett, de ha félre rúgta, akkor hanyagnak tartották. Sok helyen felnőzették a menyasszonyt a kéménybe, hogy fekete szemű gyermeke legyen. Kontyolás előtt egy vízben mosakodnak meg, előbb a férfi, utána a nő. Kontyoláskor a férfi közeli nőrokona fésüli meg és rakja kontyba az ujasszony haját.