Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

M. Ladvenicza Ilona: Adatok a cigánykupecek lógyógyitó és mesterkedő eljárásaihoz

megfeketedik az orra gerendája és folyik a takony, pedig nem" /Ajtai/ Merevgörcs - "A szarvasbetegsóget, vagy uri néven tetanuszt agy kapja a lő, hogy megijed és megmered mint a pipa. Szeme fordul felfele,nem eszik csak csőcsál. Orvosolják, hogy egy pincébe a lovat, világosságot ne nézzen. Kámporos spiritus

szal lekenni fülitől a farkáig. Száz közül egyet meg lehet menteni. Akkor is megmered a ló az első lábain, ha hirtelen itatják. Meg kell rögtőn erelni, mind a két lábát spirituszszal lekenni,aztán vizben tartani 1-2 óráig, utána kigyógyul feltétlenül. Hogyha ezt nem teszik vele, eldobálja az első körmeit." /Ajtai/ Felfúvódás - "Ha beteg a ló, fujódik felfele, annak az orvosság ja az, hogy hátul benyúl neki az ember és kimossa." /Farkas/ Étvágytalanság - "Ha nincsen a lónak étvágya, vörös- kő olaj

at adunk be neki,csak egy kicsit kell tölteni a nyelve hegyire és rendbejön." /Farkas/ ggeresség - "Ha nem itassa az ember a jószágot, egykét nap megkapja a nyakcsigolyától kb. 30 cm távolságra a duzzadást, ami ugy néz ki, mint egy egér a bür alatt. Mire észrevételt vesznek rá, meg is fojthassa. Ha észrevételt vesznek rá, akkor vagy széjjeldörgölik, vagy pedig vesznek egy árat és kiszúrják neki. Spirituszos ronggyal letörülik." /Farkas/ - "fia egere van neki, a takarmányba egérfészket e~ vett, akkor nagy mandulája látszik. Azt meg kell fogni, árat kell beleverni, onnét vér jön ki és majd elmúlik neki." /Ajtai/ Vizelet megindítása - "

Fehérzöldséget a megyébe betesznek, vagy pedig hagymát

. Legjobb orvosságja, ahun juhok vannak és annak az akoljába beleviszik a jószágot, a jószág lefekszik, meghengerődik benne, megindul a vizeietje. Mindé-