Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

Lőrinc, augusztus 10« Eddig a napig ehető a sárgadinnye. Utána nem eszik meg, mert ugy tartják, hogy bele fo• •ik Lőrinc. Bgyed, szeptember 1. Szivárványos napját lásd az év babonáinál. Mihály, szeptember 29. Éjszakai időjárása előremutat a következő télre. "Ha felszél /északi/ fú, hideg lesz, a déli szél enyhe telet jósol. Mindenszentek, november 1. A két háború között kezdték el mindenszentekkor a temetőben a sírokat virággal díszíteni, és gyertyát égetni a halottakért. Erzsébet, november 19. Időjárásjósló nap.Ha Erzsébet napján leesik az első hó, erős tél lesz. Márton, november 11. "A régi öregek a Mártón-lúd csontjából időt tudtak jósolni." Katalin, november 25. A hagymát Katalin napkor kellett a sutba tenni, mert akkor nem lett "bördős" /kemény levelű/. A karácsonyi időjárás ellentétes napja: w

Ha Katalin lotyog, karácsony kopog, ha Katalin kopog,karácsony lotyog." András, november 30. "Az András napi malac a legjobb magnak" /anyaállatnak/. "Az megfial, egyéves korára." "András napkor jő disznótorozni, mert azután már nem eszik, nem hízik a disznó ugy, mint addig." Az András napi hó jó a vetésnek "akkor pihen jól a búza, ha belepi az András napi jó hó." Miklós, december 6. Fonásra tiltott nap, mert görcs fogná meg a fonó kezét.A Miklós-napi ajándékozás a két háború között vált szokássá, a kitett cipőkbe egy-egy szem kocka- vagy szaloncukor, esetleg egy-egy sósperec került. Luca, december 13. Termékenységvarázsló cselekmények csupán a tyúkokra vonatkoznak. A fiastengerit ilyenkor adják a tyúkoknak. Éjszaka kormos piszkafával megpiszkálják a tyúkokat. A szomszédból töreket lopnak, hogy azoknak ne tojjon a tyúkjuk, és ne kotoljon csak az Övéké. A tyukólat kölessel körülhintik Luca éjszakáján, hogy sokat tojjanak a tyúkok.