Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

Szilágyi Miklós: Turkeve és Öcsöd kertes települése

útszára teszik vagy pedig szomszédjaiknak házaik alá melly által az ki ütni szokott tüz veszedelem igen nagyon elő mozdíttatik, azért minden házi gazda oda utasittatik hogy a' maga iineájába a'holl tudniillik háza ál házának végibe tegye az illyes épületeket."*® E kivonatosan ismertetett rendszabályok világosan utalnak arra, hogy a kertesség megszüntetéséhez kapcsolódóan /udvarok bekerítése/, de azon tul is az uradalom lényegesen hozzájárult a települési kép átformálódásához. S ezt a tényt feltétlenül figyelembe kell vennie a néprajzi kutatásnak. Turkeve és Öcsöd XVIII. századi kertességének bizonyításához szerettünk volna néhány adattal hozzájárulni. Véleményünk szerint a közöltek hiteltérdemlően bizonyitják a két helység kertességét. Ezen a ponton azonban nem állhat meg a kutatás: más jellegű források bevonásával sokkal árnyaltabbá, szinesebbé tehető a helységek települési képe. Éppen ezért a források körének bővitésére is szerettük volna a figyelmet felhivni. Szilágyi Miklós Jegyzetek 1. Györffy István

. A kertes és csűrös település, In: Magyar falu, magyar ház. Bp. 1943. 86. 2. Vö. pl. Hofer Tamás

, Csűrök és istállók a falun kivül. Ethn. LXVIII. /1957/ 377-424.» Barabás Jenő

, Megosztott település a Visztula mellett. Ethn. LXXV. /1964/ 218-230. 3. Hofer Tamás

, A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. Műveltség és Hagyomány, I—II• Bp. 1960. 332. 4. Barabás Jenő

, Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula, 1964. 305

* Györffy István

, AZ Alföld település formái, In; Magyar