Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

tását lásd; 1053,1128. 386 gzivasztma

. "Ugyanaz volt, mint a tüdőbaj." - Gyógyitását lásd: 1275. 387 Tüdőbaj, heptika

; "Nehezen szedte a levegőt, nagyon fulladt. Fázástól kapta, aeg örökölte. Fajtája, azt mondták: köhög már az is, mert az a fajtája. Nem lesz az se hosszúéle tu." "Tolt száraz heptika, meg vizes heptika." Akinek nagycsütörtök és vizbehányó kedd között kender van a guzsaján, tüdőbajos less. - Gyógyitását lásd: 1227, 1230, 1231, 1235, 1257, 1275. 388 Jz. "Az volt, amit ma ráknak mondanak." Ha már csak átkozódásokban ismert: "Ígyen meg az iz." "Hogy egye meg az iz a pofádat." "A rákiz egyen meg." "Nem mindig belső betegség. Tan akinek a szemit, száját, arcát e— szi." "Mindnyájunkban van rákbetegség, de a szervezete nem mindenkinek olyan, hogy kiadja betegségnek} de van, akiben bujkál, aztán egyszercsak minden szervezetit megeszi} tüdejét, máját, méhét." - Gyógyitását lásd: 1293. 389 /Kiszáradás/ "TiccbŐl mondták azt is: ne lépj át rajtam, mert elszáradok." 389/a Tesefájás

. - Gyógyitását lásd: 1051. £első be^te£8égek/3_. 390 Gyomorgörcs

. "Valaki szeles: ha olyan ételt eszik, pl. babot, nem tud megindulni a szél." - Gyógyi

4

ását lásd; 1050. 391 Csömör, csömöré|

. "Ha valaki jóiztien eszi az ennivalót, megcsömörlik tőle. Beteg lesz... Ilyenkor a szája is kisebesedik. Azt mondja: jóizüen ett, kihány ta a hideg

. Kipattog a szája." "Olyan ételtől,ami nem volt jól megfőzve, vagy régebbi volt, és ki volt éhezve, és nagyon jóizüen evett. Iz nem a fejőnek állt, hanem a nyakának, meg a tarkójának. Meg még a karjának, lábának is. Nem fájt az, csak ugy megnyomta a