Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

jelenségekkel kapcsolatban élő babonás hitet, valamint utalást a témával kapcsolatos - az akciók csoportjában részletesen leirt - babonás célú cselekményekre, az "akciók* csoportja pedig maguknak a cselekményeknek a leírását. A "világkép" csoportja tematikusán tagolódik, sorravéve a természeti világot, az ember közvetlen környezetét, használati tárgyait, munkáját, majd magát az emberi testet és lelket, egészséget, betegséget és az emberi életnek azt a három fontos állomását, melyhez hiedelem jellegű elképzelések kapcsolódnak, végül pedig a különböző természetfeletti erejű személyeket és természetfeletti lényeket. lz "akciók" csoportja az akciók céljának megfelelően tagolódik /serkentés, rontás, gyógyítás, megelőzés, elhárítás és jósló cselekmények/. Tégül függelékként felsoroljuk a babonás képzetekhez és cselekmények véghezviteléhez kapcsolódó jellegzetes időpontokat /napszakok, a hét napjai, az év napjai/. A jeles napokkal kapcsolatban ki kell térnünk egy fontos problémára: néphit és népszokás elválasztásának kérdésére. lépszokásanyaguak jelenlegi állapotában - az eredetkérdésektől függetlenül - kettősséget mutat. Pl. nézzük egy nevezetes nap, a karácsony szokásait. Ide egyrészt bizonyos, csak karácsonyra,vagy csak a téli napforduló összes ünnepére jellemző,hiedelmeket tartalmazó vagy nem tartalma só "üres" cselekmények tart óznak, melyeket - némi fenntartással - R

kultuazaftradváayoknak* tekinthettünk. Másrészt idetartoznak bizonyos hiedelmek és babonás cselekmények, melyek vagy előfordulnak jeles naphoz való kapcsolódás nélkül is, vagy egészen különböző jellegű jeles napokhoz kapcsolódnak) vagypedig elsősorban a napfordulón ünnepeken bukkannak elő, de ez nem jelent feltétlenül eredeti odatartó sást, hanem jelentheti azt is, hegy az ünnep,jellegénél fogva mintegy "magános vonzotta" ezeket. /Pl. a karácsony mint az év kezdete a jósló hiedelemeket, mint legrövidebb éjszaka a be-