Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

"•••ha ismerős halottal álmodnak, szegényt kell etetni, cipőt süt." 1436 Ha a halottnak az a kívánsága, hogy etessenek sze>• gényeket, kenyérsütéskor fél-másfél kilós cipókat vagy esetleg rostélyoskalácsokat sütnek,ős elviszik a templomi szegényeknek.A kántor egyenlően szétosztja közöttük. 1437 "Ha valaki misét mondat a halottaiért,akkor is süt •agy egy rostélyoskalácsot, vagy egy cipót mindegyiknek... Imádkoznak a halottért." "Ha meghal valaki,oszt a hetednapos misét szolgáltatták érte, akkor vagy egy kenyeret, vagy három kalácsot szoktunk vinni a halott lelkiüdvéőrt a szegé nyéknek, "párat lanszámu cipót vagy kalácsot kellett vinni /egyet vagy hármat/. 1438 "Ha egy halottért bármikor misét szolgáltatnak, a szegényeket utána hazaviszik a templomból, és hétféle ételt adnak nekik /például husieves, töltöttkáposzta, tejbekása, hurka, bableves, mákoskalács és még vala mi/. Amit nem tudtak megenni, beleöntötték egy bögrébe. Ugyanekkor a háziszegényeknek is küldtek enni." 1439 "Mikor hazakerültem a háborúból, azt mondták a testvéreim, hogy etessünk szegényeket. A háborúban voltunk, mig meghaltak a szüleink. Itt a Tőke-háznál kellett megtartani. Meg is történt. Utána negyednapra feküdtem a hátsó ágyon, és megnyomták a kilincset háromszor. Fölkeltem, megnéztem, nem volt semmi. Ujszószon volt egy testvérem, beszaladt; kérdezte,láttunk-e valami jeladást. Kérdeztem, miért. Azt mondja, mert bent volt a halottlátó asszonynál, az beszélt a szüleimmel. Azt üzenik, hogy köszönik a jótéteményt, de nem volt rá szükség, mert ő életében is sokat adakozott a szegényeknek." 1440 Temetés utáni harmadik napon összehívják a szegényeket; sütnek-főznek nekik, megvendégelik őket. Gyakran hétféle étel van. "Ha jó gazdag halott halt meg, •