Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)
Vagy; Vaját viszem, tejét nem Vaját viszem, tejét nem. Vagy; Teje, vaja idegyüjjön, szara a gazdájáé, Teje, vaja idegytijjön, szara a gazdájáé. A mondóka mondása közben egy-egy marék füvet is téptek. Otthon a füvet a tehén elé tették, a ruhadarabot pedig kicsavarták a tejesfazékba, vagy más edénybe csavarták, és aztán öblitették ki vele a tejes fazekat, hogy sok vaj legyen. 871 "Igyszer árvaganajt szedni voltunk. Láttuk, hogy szaladozik valaki fehér lepedőbe. Kibujtunk a kukoricásba. Amig még a gyepen volt, fehér lepedőbe volt, mikor már közel volt hozzánk szürke lovon volt, mikor meg ment hazafelé, már se fehér lepedő nem volt, se szürke lő. Végig az összes legelőt, amerre a tehenek jártak, szedte össze a hasznoti nagy kanna tejei,vajai voltak, mink meg olyan tejet fejtünk, mint a viz." 872 "Szent György nap lepedőt vettek a nyakukba, összehúzták a harmatot. Korán, azon iparkodott, hogy ő legyen az első. Az egyik ember húzta a harmatot. Na jő van, a nap eltelt, ugy gondolta, hogy ő volt az első. A régi emberek az istálló ajtajába feküttek, oda igazított magának helyet, az ajtókilincsre meg fölakasztotta a kislajbit; mikor felébredt éjfélkor, akkor a fcisiajbi táncolt a kilincsen. Baszom szentje, még táncol! Hát az meg ráült a szájára.Az illető - aki a kislajbit táncoltatta. Alig várta, hogy lemenjen a szájáról." 873 "Szent Györgykor volt aki kiment a tehénjáráara, aztán szedték a harmatot, és mondják, hogy mind szedjük, mind. Léké Pista meg azt mondta: mán hiába szeditek, az anyátok erre-arra, mán el vagytok késve, mer a napnak mán fenn van a bajusza. De én hét lyukú patkóra szedtem a harmatot, nekem lesz tejem-vajam. Lékó Pista csordás volt." 874 "Volt aki nekidurálta magát, hogy majd ő kimegy, de