Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

Kenyérbe is teszik, mégfőzik és krumpinyomóve bele szak/, ttyák a liszt közé. Ném szarod még ollan gyorsan a kenyér., még szaporétt is. A téli hideg időben a krumpivermét ném szeretik kttbontanyi, de ha szükséges, akkor ganaj je is beraktyák a likat. Tavassze ütetés előtt két hétté szedik elő a krumpit. üíctési ideje Szent György hete vagy előtte lévő hőt. A jó krumpi a mag-gyának hét-tizszérését is megtermi. Száraz esztendőben aprót terem, még savány fődbe is. A trágyát a krumpi meghálálla, még a kapálást is. / Hijják a krumpit tréfássan sujsztérfánknak is. Igén sokfélé módon lehet elkészéttenyi. Só nékün is ehető. A favágók az erdőn hamuba sütik még. Krumpispogácsát és malit is sütnek belü. A kukorica A kukoricát is mindég jő ganajózott fődbe ütetik. Bégén a ganajt kühorták a fődre, éterététtők, rávetették a magot is és akkor szántották alá. Mast már előreszántanak, és sorhuzó után kapáve ütetik. Vagy eke után potyogtattyák harmadik ekéfogatásba. Potyogtatfa jobb, mer a kányák ném húzzák kü ollan könnyen. Sorhuzó után ütetvé előbb kttkel. Ha up potyogtatták, akkor utánna léhordozzák /sleboronálják/ és lehátozzák. Ha rosszabb a főd, le is gurgózzák. Utánna könynyebb az ekézés. Slőbb is kel a kukorica. A kukorica két-három hét alatt kükel. Mikor kükéi, méghordozzák. Sok eső után a bránna a mék-kérgesédétt fődet összezúzza, lazéttya. Bégén attu fétek, hok kütépi a bránna. Mas má ném. Láttyák hon ném árt neki. A sukódott fődnek jót tész a hordozás. Akkor hordoznak, mikor eső után porhanyó a főd. A szárazban letörik a növény. A kukoricát ekéznyi csak a harmat etünésé után jő. Régen a kukoricát nemcsak kapáták, nemcsak porháták, hanem tőtögették is. De rágyüttek, hogy ném köll tőtögetnyi. Csak sekéllen köll kapányi, hogy a gyökerét e né vág- gyák.