Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

Bevezetés

Bevezetés BecsTőlgye fekvése

. 1 Magyarország délnyugati részén elterülő Zala Begyének a Zala felső folyása, a Válicka csatorna, a Válicka-patak és a Kerka által határolt részét Göcsejnek nerezik. Göcsej közepén folyik északról délfelé a Cserta-patak, mely két ágból ered* A nyugati ágának, melyet az újabb térképek Kislengyel-pataknak is irnak,mindkét partján fekszik BecsTölgye község, aely egy települési körzetnek összefoglaló nere. A község 1943. július l-e óta három kerületre oszlik. I* kerület: Barabásszeg, II. kerület; Kislengyel, III. kerület; Paisszeg. Az I. kerület is több kis költségrészből áll, ezek a Gserta jobb partján a tulajdonképpeni Barabásszeg és Vörösszeg, Talamint három km-re fekvő Salomfa, a bal partján Kereseszeg és Gerátszeg. Az 1930-as érek óta, az egybeépült Gertászeget és Vörösszeget egyszerűen csak Vörösszegnek szokták emlegetni. A II. kerület két részből áll. A Gserta bal partján domboldalon fekszik: Kislengyel, a jobb parton hegyháton: Vargaszeg. A III. kerület: Paisszeg szintén hegyháton Tan a Cserta jobb partján. Vargaszeghez tartozik a községtől délnyugatra épült három ház, a: Derhástanya, Paisszeghez pedig az ugyancsak délnyugatra épült öt ház: a: Krumpli stanya. BecsTölgye neve

. A község nevének első fele személynév, mely Bych-Bics-Becs-Böcs alakban is előfordul. A Becs nér 1178-ban, III. Béla király idejében tűnik fel először okmányban, aztán tovább folytatódik a Becs család nevében.

äzen a vidéken Hilejben birtokos volt Rede fia: Bych, és találkozunk relé Hilej fia: Becs nevében is. 1 Becs család az 1513. és 1599. ÓTÍ összeírásokban is szerepel /1.: Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes Tidékének és népének összevontabb ismertetése.KaposTár. 1914. - Dr.Holub József* Zala megye története a középkorban. KLső kötet. Pécs. 1929.