Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

III. SZÁNTÓFÖLDI GAZDÁLKODÁS Szántóföldi takarmánynövények A réteken és egyéb kaszálókon termé füjj nem elég az állatok eltartására. Szükség Tan arra is, hogy a szántóföldekén is termeilenek takarmánynöTényéket. Izéket részbe nyersen étetik, részbe szárogatfa. A lóher A lóherét étyszerűen csak lóhernek nevezik ragy fekete lóhernek. írre kűlömbösztetik aég a biborheréttt. Legelösször kaszállak a lóheréket .Etetik nyersen is, de igén jó száraztakarmánynak is. Erre a vidékre a feketélőhert mintegy száz évé keszték behoznyi* A lóhert rendéssen tavassze Tetik el, korán, má márciusba, az őszi Tetésre, rozsra, búzára és ősziárpára. Mire a gabona megérik, akkorra a lóher is szépén láecik. A lóhermagot Tetés után beleboronállák. A gabona nagyra nyől, a lóher apró marad sokáig. Mikor kükel, kis árnyékot is tart. A gabonátu a nedvességét nem vészi el. Nem árt a gabonának, ha lóher van bele vetfé'. Aratás után a gabona lékerői a fődrű. Ha sokáig ott marad, akkor a kepék helén a lóher küvesz. A lóher asztán fejlőnnyi kezd, és ha esős idő van, szépén még is nyől. Ez a torőlóher. A torólőhert össze má még is lehet kaszányi. De ha száraz az esztendő, akkor az ember öről, ha nem vesz kü. Jó időjáráskor a torőlóher un még-nyől, hogy még magot is lehetné belü hannyi. De ez sósé jó, mer mire mégérik, késő ősz van,s a lekaszálása után nem tud kusarjannyi, s a következő évben silány léssz vagy küvesz. A lóher igazi termését a második évbe aggyá. Béggel korán ménnek kaszányi május végén vagy június elején. Az első kaszás itt is hátréndét vág. Vagy a szélin kezdi még, s a mögye felé csaptya,hogy visszafelé né légyen nagy a hátrend. A lóhert ugyanis nem teréttik el, hanem renden szárogattyák