Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

II. Rét gazdálkodás

A szénátakarásnál használt eszközök A kaszát és alkatrészeit má láttuk. A szénát velláve és grábláve takargyák. Vélla kétféle van: vasvélla, még favélla. A vasvéllának rendszerint négy ága van. Botba veszik, de a nyelét maguk nsinyállák. Szeget ütnek bele, hok kü né essék a nyelbü. A nyel lehet agácafa, bükfa, vagy más is, arait az erdőn gyérittéskor keresnek. A favélla bükfábu vagy kőrisfábu van. Gyárba készől. Készén veszik. Részei: a nyele, aminek a végé vékonyra van faragva és megvan görbéttevé. Abba van bevésfé és hozzáerősétfé két véllaág. A nyelén, még a vellaágakon kérésztü van a keresztfa. A vélla ágainak a töjjóná van a pánt, ami odafog-gya a véllaágakat a nyelho. A grábla részei: a gráblafej, a nyel, még a fogak. Maguk csinyállák.A gráblafej bükfábu készől. 60-70 cm. hoszszi. A gráblafejet kii gyalullak, azután ceruzáve végikhuzzák a közepét ós körübellü 3 cm. távolságra gráblaszégfuróve átfúr gyák. Lehetőleg magyaróf a, agácafa vagy kökényi a fogakat faragnak bele. A fogakat hozzámérik a gráblafejho, ott meggyelőlik, asztán ugy küfarag-gyák. A gráblafejná, a töjjéna hannak ek kis böngyéket, hogy át né mennyen a fején és helessebb is igy a fog. A másik végit hengéréssen küfarag-gyák. A likba beékelik uh hogy az ék a gráblafej be keresztbe van, nehogy erepéccsé. Azután a fogsorokat egyenesre meccik, hogy simán lehessen vele gráblónyi. A gráblafejet gráblanyelfuróve két hélén átfurgyák, hogy a nyelet bele lehessen ténnyi. A nyel magyarófa, rakottyafa, vagy más is lé'het, ami kótágó. Ha nincs kétágő gráblanyel, akkor behaséttyák a fát és széthúzzák, karikát tesznek a haséttásra, hogy tovább né repegygyön. * gráblát maguk felé húzzák, ugy győjtik a szénát. Szert tréfássan felémrángat ónak is nevezik. Ismeretes az a szóbeszéd, hogy az é'ccéri lány efelejtétte a grábla nevét. Az annya monta neki, hocs csak mennyén odább, majd ott megtalálla. A grábla fogaive főfelé vót lédobva

f ahogyan ném szabad, s mikor rálépett, föcsapódott és pofoncsapta. Eccér-