Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

nak is ejtenek és két igaszeg vasba, még a rutszég. Az igára néha vasalást is tesznek, de nem mindég. Az iga állát igaáfának is hallottam. Itt emléttyék még, hogy van kapáiéiga is vagy hosszi iga. Régén ezén a vidékén éggyes iga riém vét, de mas má van, mer csak éggy tfihené van az embereknek. Az éggyes igáná a vonyóba estrácg vagy istráng van húzva. Az iga bőságét az igabőfa segéccségéve igazéttyák, mer föllebb még lejjebb lehet beleténnyi az igabőfaszeget. Ismerős a kumétiga is, de itt nem használlak, csak tuggyák, hov van, mindahogyan tuggyák aszt is, hogy a németek a lovakra is kuniét szerszámot tesznek, amillennye régén a tikászok jártak. A marhákat a béres ostorre hajtya. Az 03tor ollan mind a korbács, de sudár van rajta, amivé durrantanyi lehet. A korbács és ostor nyele lektöbször borosánfa, vagy ganaj lába ásztatott gesztenyehajtá3. Az eszközök gondozása Az igát csak száraz helre teszik a pajtába vagy szinybe vagy a falra, szegre akasztyák. Az igát legtöbször nyirfábu csinyállák vagy a bognár csinyálla. A lószerszámot időnként olajozzák, hogy a bőr puha maraggyon, né törgyék. Illenkor éty-két napig melegen tartyák,hogy az olaj beivógygyék.A lószerszámot a szijjgyártő készéfcti. Eissebb javéttásokat maguk is végeznek rajta vagy még a sujsztérre is mégvarattyák. A lószerszámot be szokták vünnyi a kamarába is vagy a szinybe akasztyák, ami zárható. A szekeret, a tengőt, ahun a kerék forog, mégkenyik szekérkenyőve, amit botba vésznek.A szekérkenyőt bádogdobozba tartyák. Laposra faragott fáve kenyik a tengőre a kenyŐt. Az 1920-as évek óta a szekérre szekér táblát köll ténnyi a tulajdonos nevévé és címévé. Mas még má kötelező a fénytörő prizma vagy macskaszem használata is.Eszt a szekérre háttá a tengőre szokták ténnyi. Az autók miatt van rá . szükség. A csillogásáru este is megláttyák,hogy kocsi halad. Télén a lószerszámra még csengőt tesznek, mer a szány nem