Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

Akkor elő hossziláncot, háttu rudazókőtelet tesznek fö

f még nyomó rudat, ami lektöpször nyárfa, esetleg fenyőfa vagy nyirfa. A rövid szekér fenekén van a szekérdészka, ami sokszor össze van szegezve éggy darabba. Allu, háttu keresztbe., lécek is vannak rászegezve, hon né csúszhassak előre vagy hátra* A hossziszekérre lektöbször csak éggy erüs deszkát tesznek vagy két gyöngét. A rövid szekérén is, még a hosszin is a durungok közepén, allu van a haslő, hogy a teher a szekérdészkat le né görbéccsé. Ez a hasló fábu van* A haslő két végin billenyős kapocs van, amit sasőkáve erőséttének még, vagy csak étyszérü faszégge, tehát ném szárnyas vasszeggé. A szekérén van még ülésdészka is* A marhas szekerekén régén nem vőt, a béresek az ódadurung végin ütek, ha föUtek* Be azok inkább a tehenek mellett balru mentek, vagy elöttök ballaktake A kocsisok csak akkor ném ünek fő, ha igén nagy a teher* Vannak ollan szekerek is,amikre csavarfék van főszerévé* A csavarfék a háttullán van a szekérnek, a kiskocsikon jobru elő, hogy a kocsisnak lé se köllön szányi,ugy is tugygyon fékéznyi* A csavarfékná az aső ődadurungra van főszerévé láncra a dörzsölőfék fája* Hossziszekérná a föső ődadurungra van fökötfö a kötőlánc* Téli időbe vagy nyáron is vőgynek a keréktalpon átvették a kötőláncot kéccér is, hogy az a fődben csúszott és uty kötött. Télén a szányt is igy kötik. Eszt monygyák gyégrekötésnek. Igén erttssen fékez igy. Még a lánc is eszakad, ha nagy a terhe. Tehenesszekér Majdnem ollan, mind a lőszekér. Elsősorba a ruggyába különbözik. A tehenesszekér ruggya lé s föl billeg, vagy föemehető a magasba, még vissza lehet eresztenyi, ném kö küvennyi, úgyis be lehet tónyi a pajtába a falig. A lovasszekérbü küvészik a küjárós rudat. Régén még a pajta ódaián lik