Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

méter hosszira darabollak,ftt résszélik kérésztfűrésszé a fát, asz tán összehasogattyák. Mégnézik hogyan hasad, a jé favágó az erekrtt láttya, mere hasanna könnyebben. A két végén fejszévé belevágnak egymás ntán töbször, de ha nem hasad el, akkor eggyik végén a fejszét sokké, vagy sulokke verik bele, hogy hasaggyon, vagy repeggyén. A másik fejszévé a hasadás mentén szabadéttyák, hom mere hasaggyon. Néha még vaséket is hasznának, mer ollan nehezzen hasad. összühasogatás ntán méterekbe összeraktyák karó közé. Magassága régén 120 cm, majd 125, ujj abban 130 és 135 centiméteres méterekét is raknak. Ez az erdei méter. Négy méter éggy öl. Külön raktyák a hasábot, külön a durungot, ami nincs ehasétfa és a rozsét is külön. Mind méterekre vágva. A susnyáját ott e szokták tüzenyi,de manapság má aszt is megtakard t tyák, pusziikba, vagy kévékbe kötik. Természétessen van ollan fa is, amibü egésszen ölfát hasogatnak. Cserfába, még gyértyánfábu ném szoktak rönköt hannyi. Legnehezebben a gyértyánfa hasad. Aki egész nap sukkól, az efekszik utánna. Efárad nagyon. Az ölfát rendszérént eladásra készéttik, mer a saját használatra ném hasogatnak ölfát. Szekérhosszára haggyák, uv vüszik haza és otthon a favágittón ftlrészbakon darabollak fö, efürésszőlik és favágó tuskón fejszévé ehasogattyák, apréttyáko Ez a vágott fa. A konyhába eszt vüszik be silingába /vesszőkosárba/. Tűzifát leginkább éggy

es fákbu készéttenek. Szálólás az,amikor éggyes nagyobb fákat vagy esetleg beteg fákat döntenek ktt. Gyérittésnek aszt monygyák, mikor különössen fiatal erdőnél a satnyát szedik kü, hogy a másik erüsöggyön. Fönyesés az,amikor az asó ágakat levagdallak. A lényestétt fa asztán az ágak helét benyőli. Illen helén forács keletkezik, amit nehéz faragnyi. A külőmbözó fák félhasználása Fenyőfábu rönköt hannak, amibü palló, deszka és léo készül a dészkameccőn. Fenyőfábu farag-gyák az épületfát is.