Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

hákat. Ostora Tan. A lótenyésztés A lő 11 hónapig TÍSZÍ a csikaját. öt és fél hónapos korába mozdől még benne a csikó. Tehénná négy és fél hónapos korába. A szamár is 11 hónapig TÍSZÍ. Itt nőm tenyésztik. Amikor elérkezik a csíkozás ideje, a gazda figyeli. Kint hál az istállóba vagy kijár mégnéznyi. A ló akkor nagyon izzad, a TÍZ fól rörujja. A lónak nem igén lehet segóttenyi. Hamar prontot kap, ha belenyőnak. A ló inkább magátu csíkozik és ha szerencsés, gyorsan is megy. A csikó is lábbe, meg fejje gyün ki, mint a borgyu.A aonyas csikót eggy ragy másfél héttel to?ább TÍSZÍ, mint a kancát. A «agzatburkot a csikó kiTággya a lábáve, a TÍZ elfól. De néha a gazda, észrevészi kücsipi. A ló is fekfé csíkozik. A kSgyökit, ha vérzik ekötik mazzagge. Ha nem vérzik, magátu beszárad. A marconyáját a ló hamar eldobgya. Gyorsabban,mint a tehén. A kügytitt csikót odahuzzák a ló elejbe, hogy megismergyé.A ló nyalogattya a csikót. A lóra vigyáznak, hogy el né alugyék, mert hátha nem fogaggya el alvás után a csikót. Akad illen ló. Nem sózzák meg a csikót, mert a régiek aszt tartották, hogy akkor később megtetfesédik. A csikó talpába kiszedik kalánnye a burkot, hogy ludtalpas né legyén. A lovat is rozslisztés vizze itattyák, mint a tehe-» net, hogy kütisztóllon. A csikót nem kötik meg választós koráig. Legtöbbször az annyáve megy a mezőre is. Szabadon fútköz. Jó neki, ha jár, még lerág valamit. A csikó akkor szopik, mikor akar. A lónak sok tejé van, de nem tuggya tártanyi, mint a tehén. Bzért sokszor szopik a csikó. Teje édas, de az ember nem szokta haszna nyi. Csak a gyerekeknek annak belü, különösen, ha szaaárkehébe vannak .Édesebb, mint a tehéné. A csikó az istállóba is szabadon vót-. Kimehetett az udvarra szabadon. 6-7 hónapig szopik, akkor elválasztyák. Kötőfékét tesznek a fejébe és kötélszárre mégkötik, A kötél-