Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)
VI. Az állattenyésztés
Abbn n.-.a. szórgyák oll an könnyen kü, Bind a jászubu. Egymásután háromszor, néccér is tesznek a marháknak ragy ha szükséges töpször is* Mikor az első tételt megeszik, akkor tesznek újra. Eccer nem sokat, mer ha sok, kttfordéttya a lába alá és nem eszi meg. Közben nekiának ganajoznyi. Yassrelláve eszadik a ganajt, a marhaszart ragy leszart és a hugyos szómát* A szározzát az állat első lába felé fordéttyák. Asztán léhuszák vélláve a ganaj apraját és lesöprik nyirfasöprüre* A nyirfaseprüt először udvar söprésre használlak, mikor mégrásik, csak akkor jó az istálőba, mer má tuskós, Tásott* Rá köll nyomnyi, hogy a ganajt erttgyö. Mikor lesöprik az állást, akkor a száraz szómát kútárét tik újra a tehenek alá, a lerakná csak a Takarás után, mer azok nem csúsznak el* A tehenek a pallón könnyebben e~ csusznak. Közbe figyelik, hogy észnek-e. Ha tekéngetnek, akkor nincs előttök, újra tesznek nekik. A söprésre ragy járásra szedett ganajt asztán ráraktyák Téliére a sragra, a ganajhordősrágra. A srág két hoszszidurung, amibe zápok rannag résfé, 7-8 záp* A srág régé éggyikfelü sincs régig zápozra, hogy közibe lehessen ányi és igy két ember kü tuggya rünnyi a terhét* Üggyik elő, másik hát tu fog-gya meg* Ha éccerre nem birgyák el, kéccér rttszik kü. Ha kérés a ganaj, Téliáve is küdobgyák* Aki maga ganajoz, az tragacson tolla kü. A 3rágni is meg a tragacsru ragy bakszekérrü is oda buréttyák, ahunn még keressebb ran* Az apraját mindég söprűve söprik össze, hogy lé ne pottyanjnyon, rá is lépnek, mer ugy keményebben áll. A véllán igy megáll* A lőistálőba mindég Tan lapát is, mer a lő szar nőm áll meg a réllán. Lapátte dobgyák kü. Asztán kezdődik a vakarás. A vakaró bádoglemezbü készőtt szerszám. Sok apró foga ran. Arre régigrakargyák az állatot, kezdve a nyakán s hátra a háttusó lábáig, a füköiv miig* A hun szaros rőt az állat, ott előre szőmacsutakke letörölik. Amikor megszárad, lerakargyák. Léporlik. Vakarás
