Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)
IV. Szőlőtermesztés
a has Ízletesre* Mikor már & has félig mégsüt és főtt benne, akkor tették rá a krumplit,hogy szét ne főilön, hanem egészbe maraggyon. Igen jé a bográcsos, ha a bográcsba a has alá kéve*s dbort tőttenek és abban fői* össze szoktak gesztenyét is sütnyi a hegyen* Nemcsak oh hogy beletették a tűzbe, a parázsba, hanem likas lábosba téré nyilt lángon sütötték* A sült gesztenyére igen jő a köserü must, a fornyi kezdő bor* Még emlékezzünk még a szőllőgazdálkodásse kapcsolatban a ződóttásru is.Lényege ennek az,hogy mikor a vessző másfői méter hosszi má, amikor még nem kemény, nem fás, akkor fönt két három gombra vagy szemre visszameccik és hozzávaló vastag nemes vesszőt keresnek és aszt beleöttyák.A vad alanyt a szem mellett, a szem fölöttemeccik ős a nemes veszszőt is agy meccik, hogy szem szem mellé kerőllön, a vad alanyt behaséttyák késsé, bemeccik és hozzá farag-gyák a nemes vesszőt, hogy a háncs a háncsse érgyen össze, asztán megtekerik raffiáva vagy gumive. Tan aki bürökszárt meec el, Ős aszt hozza rá négy-öt cm hosszan* Az alatt is szépen forrad. Abban a nyárban fönn marad. Másik tavassze lebójtyák, lehajtyák ős méggyökeresztetik. liszt monygyák kapajutjtásnak. Asztán még csak a következő évben vág-gyák «1 az wt&tti tőtü* Bekor má gyökeres* Magántermő szőllőt is szoktak igy lebő jtanyi óttás nőkün. Méggyökerezés után meccik IS a következő évben a tőrö. Szőllómeccőskqr figyének, hogy ahun hiány van, ott mellette kannak hosszi vesszőt, nem meccik lé, hob bőjtanyi lehessen majd* A meecőskor a tőke alakéttására is ugyenyi köll* Ha a tüke magasra nyőtt, visszavág-gyák, 15szálléttyák. A tüke állán hannak én nem termő ugarcsapot eggy szemre* Ss nem terem, csak vesszőt hoz* Másik évbe csak eszt haggyák meg a többit tükefüréssze lSfürőszzőlik. A szőllőbü kötnek is fő néhány fürtöt* Sásse kőtik fő* A szárát be is szokták meszenyi. Karácsonyig is eláll. Hadon függ a pincébe* A gyerekek kedvencé karácsonykor*
