Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

rongyot, csontot, rossz vasakat .kaptunk érte gyürtlt, ezentjános-kenyeret, dorombért" - mondja az egerági öregasszony. A dorombot nagyobb részben gyárban készítették, de akadtak falusi dorombkészítők is. A fejérmegyei Előszálláson 1961-ben még emlékeztek a 70-80 éves öregek egy dunaföldvári magyar emberre, aki dorombokat készített. Leginkább azonban vándorcigányok mestersége volt a dorombcsinálás. Erről jónéhány ciganycsufoló népda\szövegünk, mondókánk is tanúskodik: Ivuend alul, Somostombul gyünnek a cigányok, ketten ttnek egy lóháton, dorombór csinyának.^"^ A néhány év óta uj lendülettel folyó hangszergyüjtés alatt még nem sikerült a falvakban ép dorombot találnunk. A dorombra azonban a legidősebbek szórványosan még az egész ország területén emlékeznek. Hyomai leginkább a Dunántúlon maradtak meg. Jegyzetek 1. A doromb sző valószínűleg a dorombol hangutánzó igéből keletkezett. A sző előfordulásáról a magyar nyelvben a IYI. századtól kezdve tudunk. /[>. Barcsi G.: Magyar szófejtő szótár/. A dongó ugyancsak hangutánzó eredetű. 2. Bartók B. azt írja, hogy valamikor a keret fából készült. L. Zenei Lexikon, Magyar népi hangszerek címszó alatt. 3* Bartók idézett Zenei Lexikon-beli cikkéből. 4. 1962-ben gyűjtött adat. 5. 1962-ben gyűjtött adat. 6. 1961-ben gyűjtött adat. 7. Tevelen /Tolna m./ 1961-ben gyűjtött adat. 8. Azt a szót, hogy dorombol ritkán használták a dorombjáték megjelölésére, mert dorombolásnak /pl. Dunántúlon/ el'sősorban azt nevezik, amikor citerajátékhoz vagy egyéb