Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

repe volt a nyarat hegyi szállásokon töltő székelyek életében.Izt sejttetik Orbán Balázs szavai is, aki a korondi székelyekről azt írja, hogy a nyári szálláson "néha legközelebbi szomszédjuk oly nesszé van, hogy csak hárakurttel beszélgethetnek csendes estveken egymással."

6 Az ilyen "beszélgetésekhez" bizonyára a szignálok egész sorira volt szükség, amik azóta kivesztek a nép emlékezetéből. Szólhattak ilyenféle szignálok valamikor az alföldi vízidudákon, fakürtökön is. gesedy István pl. ebódrehivó tanyai jelzőkürt /fakürt/ rajzát közli Debrecen környékéről.^ A mohácsi sokacok /délszlávok/ fakürtjei pedig amit ma a húshagyókedd! álarcos mulatozás, az un. busójárás idején használnak - valamikor talán hadiszerszámok, ellenségriasztó eszközök voltak.® A fakürt katonai jelzőeszközként való felhasználásáról tanúskodik a Mátyás király korabeli, 1463-ban keltezett, székely felkelési szabályzat egyik pontja. I szerint; "Dam tarnen necessitas tómul

tum ezcitare cogit, Qapitanoi Sediua cunctarum tympanis et zaldob

onibns. atque accensis struibus lignorum in sciundis locis Tüshalom vonatis conclamationom faciant, et qui ad haec non concurrit, caput o* Utat."

9 A szövegben szereplő zaldob nem más, mint a záldog - vagy zá*> dog-kürt hárskürt - a hárskéreggel göngyölt fakürt székely neve.

10 TI. Kürtös névről a XIII.századtól, kürtről, fakttrtről a XTl. századtól kezdve van nyelvemléki adatunk.

11 Figyelemreméltó Kálti Márk krónikájának egyik iniciálé ja, mely Lehelt ábrázolja, amint kürtjével leüti a német császárt /XIV. sz.A a kürt formájával is, méreteivel is faktirtre emlékeztet.^ Ma az alföldi fakürtökből csak múzeumokban lehet találni egy-két példányt. A székely fakürt is már csak az idősebb székely pásztorok emlékezetében él) kb. 20-30 év óta nem tudunk használatáról.