Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

repe volt a nyarat hegyi szállásokon töltő székelyek életé­ben.Izt sejttetik Orbán Balázs szavai is, aki a korondi szé­kelyekről azt írja, hogy a nyári szálláson "néha legközeleb­bi szomszédjuk oly nesszé van, hogy csak hárakurttel beszél­gethetnek csendes estveken egymással." 6 Az ilyen "beszélge­tésekhez" bizonyára a szignálok egész sorira volt szükség, amik azóta kivesztek a nép emlékezetéből. Szólhattak ilyen­féle szignálok valamikor az alföldi vízidudákon, fakürtökön is. gesedy István pl. ebódrehivó tanyai jelzőkürt /fakürt/ rajzát közli Debrecen környékéről.^ A mohácsi sokacok /délszlávok/ fakürtjei pedig ­amit ma a húshagyókedd! álarcos mulatozás, az un. busójárás idején használnak - valamikor talán hadiszerszámok, ellen­ségriasztó eszközök voltak.® A fakürt katonai jelzőeszközként való felhasználásá­ról tanúskodik a Mátyás király korabeli, 1463-ban keltezett, székely felkelési szabályzat egyik pontja. I szerint; "Dam tarnen necessitas tómul tum ezcitare cogit, Qapitanoi Sediua cunctarum tympanis et zaldob onibns. atque accensis struibus lignorum in sciundis locis Tüshalom vonatis conclamationom faciant, et qui ad haec non concurrit, caput o* Utat." 9 A szövegben szereplő zaldob nem más, mint a záldog - vagy zá*> dog-kürt hárskürt - a hárskéreggel göngyölt fakürt székely neve. 10 TI. Kürtös névről a XIII.századtól, kürtről, fakttrt­ről a XTl. századtól kezdve van nyelvemléki adatunk. 11 Figye­lemreméltó Kálti Márk krónikájának egyik iniciálé ja, mely Lehelt ábrázolja, amint kürtjével leüti a német császárt /XIV. sz.A a kürt formájával is, méreteivel is faktirtre em­lékeztet.^ Ma az alföldi fakürtökből csak múzeumokban lehet ta­lálni egy-két példányt. A székely fakürt is már csak az idő­sebb székely pásztorok emlékezetében él) kb. 20-30 év óta nem tudunk használatáról.

Next

/
Thumbnails
Contents