Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

összeillesztésnél rastag gyékénylerelet fektetnek ho88zábaj ez vizbenáztatáskor megszírja magát és betömi a hézagokat. lincs rajtuk háncstekerés, csupán néhány helyen fflzfagyökérbŐl ragy resszőből hasított gúzzsal, esetleg pléh abronccsal, kötik meg.Ilyen technikára], készül a mohácsi délszlávok - sokacok - 2-3 méternyi hossza, egyenes busó"kürtje, aminek anyaga nyárfa. A busókürtnek sokac nyelren obremenica a neve. Az alföldi fakürtök sipóká

ját /fáróka/ gyümölcsfából - meggy, eper - készítik. Ha a fakürtöt hosszabb ideig nem használják, rízben kell áztatni, hogy fája megdagadjon és apróbb rései elduguljanak. Tiski K. feltérése szerint talán éppen a sok rizbenáztatás miatt nevezték az Alföldön rízidu

dának.^ Bepedt,túlságosan szelelő fakürtre a székelyek lőbelet húztak. Ez rátapadt falára és elzárta a réseket* Bádogból is készítenek fakürt nagyságú és formája kürtöt, ez azonban bádogos szakember munkája. III* A fakürt megszólaltatása ugyanúgy történik,mint általában a trombitaféle hangszereké . Ha hosszúsága miatt kényelmetlen Tízszintesen a leregőben tartani, alsó végével facsutákra, kőre ragy egyszerűen a földre helyezik /"pipája" ilyenkor felfelé néz/.Hang sora a természetes hangsor, ami Bartók megállapítása szerint a 11. felhangig terjedhet.^ Tompa, de átható hangja megfelelő légköri riszonyok között 10-15 km-re is elhallatszik. IY.A fakürt repertoárja általában a pásztorélettel kapcsolatos szignálokból áll. Smellett a pásztorok a katonai kürt jelek egynémelyikét busó kürt