Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

1 repedt gordószárra friss juhbelet szoktak húzni; ez később rászárad és légmentesen elzárja a repedést. A duda csapjait kóccal,fonállal vagy ronggyal tekerik be s hogy jól zárjanak időnkint Tízzel megnedvesítik. A sípszár oldallyuka mellett, sőt néha a dudafej szarvai között is, állandóan kéznél Tan a dudásnak a hangoláshoz szükséges Tiasz. Rendszerint a sípszár hátához rögzített kis láncocskán lóg az un. lukigazító - szaruból .keményfából, rézből Tagy saskörömből készült kis hegyes eszköz; hangolás közben ezzel adagolják a viaszt. III. A duda dallam- és kontrasípjának hangja leginkább az oboáéhoz hasonlít, de annál élesebb; a gordó hangja pedig leginkább a fagottra emlékestet. A három síp összehangolása viszonylag hosszadalmas munka. A prím és kontra hangolását a tömlőtől elválasztott sípszáron közvetlenül is lehet végezni.A játékos szájbaveszi a sípszár csapját a belőle kiálló sípokkal és megfújja. A nyitott hangképzőnyílású kontrának egyeznie kell a végig fedett prímmel. Ha a két síp "kettedzik", vagy is hangmagassága nem teljesen azonos, akkor a játékos elsősorban a bennük levő hangsípok killyebb-belyebb tologatásával egyenlíti ki a különbséget - azaz hosszabbítja, vagy rövidíti a csőnyílást, ami által változik a hangmagasság. Emellett a két síp alaphangjának szabályozásában fontos szerepe van a sípok oldallyukainak is, melyeket hangolás céljából viasszal szűkítenek ill. tágítanak. Tiaszt használnak az egyes hangképzőnyílások hangjának mélyítéséhez /szűkítés/, ill .magasításához is /tágítás/. Ha hangolás közben a sípokat nem szájjal, hanem tömlővel szólaltatják meg, akkor a gordót közben ki kell kapcsolni: egy csavaríntás a gordótőkén, ami által a vele öszszefüggő láb bőr is megcsavarodik s elzárja a levegőt a síptól. A dallamsíp hangja a magyarországi dudákon f* és V között van. A fedett kontrasíp tiszta kvarttal, a gordó két oktávval mélyebb a dallamsíp alaphangjánál. A gordó hangolá-