Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

t kontra és 1 bőgő. 1 basszprím ugyanazt játsza, oktárral alább, amit a prím; harmóniát csak a hrácskontra játszik a bőgővel együtt, ilkalom adtán hegedű, klarinét, cimbalom, fuvola, sőt tangóharmonika is részt vehet as együttesben* 17* A tamburazenekarban megvannak a technikai lehetőségek ahhoz, hogy kb. ugyanazt játsza, amit a kisebb vonós cigánybandák: népdalokat, csárdásokat, hallgatókat, operett dalokat, régebbi és ujabb keletű táncdalokat vagy hangszeres tánczenét. Olyan helyeken, ahol magyar és délszláv lakosság együtt él, mindkét nép zenéjét ismeri és játsza a tambura-zenekar* T. A tambura egymagában ma már csak magányos időtöltés eszköze. lözös mulatságon - étteremben, bálban, lakodalomban - énekkisérétül és tánchoz egyaránt, lehetőleg egész zenekar szerepel. A tamburazenekar tehát a felu életébem ugyanazt a funkciót tölti be, mint a félhívatásos vonós cigányzenekar. Maguk a játékosok is nagyrészben cigányok. Ti. A tambura Magyarország déli részein főleg Fejér, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád megyékben, magyarok között is ismert és elterjedt hangszer. Kern kétséges, hogy délről, a délszlávság felől jutott Magyarországra. A hangszer őse már a szumér kultúrában is felbukkan; a törökök közvetítették a perzsa-arab területről Délkeleteurópába. A délszlávoknál a 15. század után jelenik meg, ugyanott tamburabandákról viszont csak a 19* század elejétől tudunk.

5 Emezek fejlődésére feltehetően erős hatással voltak a vonós cigánybandák. Jegyzetek 1. ökrös L* 1947. 148. 1. 2* A mácsikszedó nagyobb főtt-tésztaszűrő fakanál. Szapaj

nak nevezik Baja környékén azt a faedényt, amivel a csónakból a vizet kimerik* 3* 0krös L. 1947. 148. 1. 4. A szőregi tamburák hangolása nagyszekunddal mélyebb. A