Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

sangi ebéd a jómódú lányoknál fánk, rétes volt, mert ugy tartották, hogy "megdolgoztak a jó ebédért". ünnepnapok étkezése: 1. Nagypénteken: mákostészta, aszaltleves) Húsvétvasárnap: husieves, sülttyuk, kalácsi 2. Pünkösdkor: husieves, kirántott csirke, saláta, kalács) 3. Karácsony estjén: mákosguba) " napján: husieves, kacsa vagy sülttyuk, esetleg disznótoros ételek, kalács, sütemény. IT. Konyhán kivfll történő feldolgozás 1 ._Ke nyé r suté s A házon és a konyhán kivül történő feldolgozások közül a legfontosabb a kenyérsütés munkája. Ez a munka nem mindennapos, azonban az év minden időszakában periodikusan visszatérő. A kenyér a nyári dolgoidőben a legjelentősebb táplálék. Az első pék mintegy 70 évvel ezelőtt költözött Rákospalotára. Ennek előtte kizárólag otthon, a kemencében sütöttek. Itt kell kitérnünk Nóvák József időbeli tévedésére. 6 ugyanis 1913-ban még természetesnek tartja, hogy a gazdaasszonyok otthon, kemencében sütnek. Azonban éppen abban az időben, amikor az ő tanulmánya készült, cserélték ki a kemencéket a II. fejezetben ismertetett módon. Éppen az 191020-as évek között bontották le mindenütt a kemencéket, Ezzel szemben viszont Nóvák még akkori állapotnak tünteti fel a régebbi, de az ő idejében már csak esetleges, kemencében történő kenyérsütést. Ha már a kenyérsütésnek csak azt a formáját találjuk meg, amelyben a kenyeret a pékhez viszik sütni. A korábbi házisütés azonban még emlékezetükben él és könnyűszerrel rekonstruálható*