Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása
sok alkalmazásából adódott. is igazi, csak a családtagokat foglalkoztató közös munka a nyomtatás rolt. Íz két hétig is eltartott. Éhben a munkában még a gyerekek is resztvettek. Az asszony ilyenkor jobb ételt készített: krumplipogácsát, káposztásrétest, herőcét, forgácsfánkot. Már csak nyomában találjuk meg egy másik közös, nevezetes munkaalkalom maradványait. Ez a munka a házépítés. Az egykori házakat a család maga építette. Ezek a házak vertfalból készültek, a család közös munkájával. Arra már nem emlékeznek, hogy az ilyen közös munkák alkalmával mi volt az étrend. A szabadtűzhely-építések alkalmával szokásos étkezésre azonban az öregek közül még többen emlékeznek. Sz érthetó is, mert egy ház fennállása alatt többször is volt szűkség a tűzhely kicserélésére, újbóli felépítésére. Ebben a munkában is a tágabb rokonság vett részt. Mikor a tűzhelyet felrakták és várták, hogy a tapasztáshoz egy kissé kiszáradjon, alkalmas idó kínálkozott az étkezésre. Ilyenkor a család közös bográcsból káposztát evett. A közös munkaalkalmak étkezéséről ennyit sikerült kideritenii egyéb közös munkákra nem emlékeztek. Ma már nem végeztek közős munkákat. Ennek okait a következőkben látják: 1. nem alkalmaznak napszámosokatj 2. a korábban a rokonsággal együtt végzett munkákat mesteremberekkel végeztetik elj 3. maga a munka sem időszerű már. c/ ünnepi alkalmak_é_tkezóse Kézfogó . Régebbi jelentőségét nem ismerik. Ragy vendégséget nem tartanak ma kézfogóra. "Csak olyan simán megyén, csak épp a család van ott. 1 * Lakodalom . A régebbi, századforduló előtti lakodalom sokkal egyszerűbb volt, mint a közelmúltban, vagy akár ma. Husievest ettek, utána marhahúst savanyukáposztával, azután krumplikását vagy köleskását pacallal, majd cukros, szimetes
