Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

követik egymást; ugyanúgy, mint a diatonikus tamburán, átfogják a fogólap teljes szélességét. A kis tamburákon a kottasor terjedelme két oktáv körül van; a 'bassz prím- és brácstamburán egy-másfél oktáv. A mindig kromatikusán hangolt tamburabőgő kottáinak terjedelme kis szext. A diatonikus és duplakótás tanburáknak a hmrozása is egyszerűbb. Jellemző a táblázaton szereplő porkátai duplakótás, csapos prímtambura hangolása: 4 húrja közül három a'-ra, egy pedig e/-re van hangolva. A három a-húrból kettő van a diatonikus koták fölött, egy pedig a kiegészítő kottasor fölött. •• Vagyis skálabeosztás és húrozás tekintetében szoros rokonságot állapíthatunk meg a régi típusú tamburák és a magyar citerák között. A táblázaton szereplő perkátai brácatanbura hangolása - e» /2 húr/ h £ /1-1 húr/ - szintén régebbi fejlődési stádiumot képvisel. Az újabb tamburákon, a bőgő kivételével 5 húr van. Izek hangolása a prím tamburán: e" /2 db/h* fis' eis» /1-1 db./; a basszprímen: a' /2 db./ i' h 11* A"

1 db./; a brácstamburán: e» /2 db./ h gis e /l-l db/. A tanburabőgő ugyanúgy négyhúros, mint a vonősbőgő, de hangolása különbözik emezétől: A I H, Fis, /két oktávval alább azonos a basszprím hangolásával/.^ A tambura megszólaltatása kizárólag plektrummal - verő

vel - történik. A mutató és hüvelyk ujjal fogott verővel az a súlyosabb pemdítés, ami a hüvelyk ujj felől történik - vagyis éppen fordítva, mint a citerán. A bőgőn csak súlyos pendítés van: a verő játék közben a hüvelyk ujjra támaszkodik nagyobb súllyal; bőgőn a pendítés alapegysége a negyed. Tánckisérétben a brácstambura is többnyire a bőgővel együtt halad. A dallamjátszó hangszerek, prím és basszprím, alapegysége tizenhatod. A kis rezonáló szekrény és az acélhúrok miatt a prím tambura hangszíne éles. Zenekarban, ahol vele együtt nagyobb testű hasonló hangszerek is szólnak, ez az élesség nagyon jól érvényesül s egyben enyhébb hatású, mint solo-ban. Zene-