Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

ják, bár erre sokszor lenne szükség. Ezek a panaszok, roszszallások arra mutatnak, hogy ez a tüzhelytipus nem régi Palotán és még nem tudott meghonosodni. Kb. 35 érvel ezelőtt használták az első asztali tűzhelyet, azonban sok helyen még ma is a csikó tűzhely ran használatban. Különösen azokon a helyeken használják a csikóttizhelyet, ahol a nyári konyha időleges jellegű, mert a csikótüzhely mobilisabb az asztaltűzhelynél. Időleges megoldásként ezek mellett a tűzhelyek mellett használják a nyári konyhában ragy esetleg a rendes konyhában a petróleumfőzőt is. Találkoztunk olyan munkáscsaládból raló adatközlőkkel, akiknél a falon még ott rannak a "régi konyha" tányérai, mert együtt laknak az asszony anyjáral és ő ragaszkodik a régi edényekhez. Ujitásként azonban a fiatalasszony bérezetté nyárra a petróleumfőző használatát. Ez még csak egyéni kezdeményezés, azonban mutatja a fejlődés köretkező fázisát, amikor a kapcsolat még szorosabb lesz a ráros és a falu között. A szabad tűzhely es konyhában a tűzhely tartozékaként a bográcsot is le irtuk. A "régi konyhá"-ban nem rolt hely a bogrács számára, ezért kikerül a fészerbe, egy sárból épitett katlanba. Ez a fajta katlan még ma is használatban ran a középparasztoknál és a nagygazdáknál. A mai konyha tartozéka vasból készült katlan, az üstház. Ez ma a szegény, és a szegényebb kőzépparasztok házában használatos. Mindkét fajta katlant, illetőleg üstöt mosáskor, disznóöléskor, illetőleg lekvárfőzéskor használják. A mult század elején, közepén még száritott trágyáral tüzeltek, mert Palotának nem rolt erdeje. A század második felétől kezdre tüzelőkereskedőtői reszik a szükséges tüzelőt, öregfaluban három tüzelőkereskedő ran. A rasuttól sok család szerzi be az éri tüzelőjét, mert az Istrántelkifőmühely nagyszámú öregfalusit dolgoztat. A parasztok ezeket tartják szerencséseknek, mert részletre fizethetik a tüze-