Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

bői 80-an kaptak és igy most nincsen földtelen a faluban. Ezek a földek csak 1000-1200 négyszögölesek, de a legjobbak a környékben. A földek, minthogy tagositás nem volt, 10-12 darabban vannak gazdánkint, de a talaj különböző minősége miatt ezt hasznosnak tartják. A földet nem értékelték sokra. Annak ellenére, hogy mindig kevés volt belőle, mégsem törekedtek nagyon a szerzésére. A már emiitett esetet az érseki "földosztással" igy mesélik: "Mikor a fődeket osztották, azt mondták a népeknek, hogy a patakon innen mind odadják, a Keselyőt is szöllőnek, ami erdő volt, de nem vállalták, hogy mit csinájjanak vele.A nagyapám idejébe lehetett ez" (Kormos Györgyné 70 é.). "A nagyapámnak adtak véna fődet, amennyit felfoghatott volna,de nem kellett neki. Szegények vótak, de nem szerettek dógozni. Jószág nem vót, meg trágya se, hát nem tudták dógozni, a főd termésibü nem tuttak jószágot venni" (Bóta Mári, Rofusz Antalné 71 é.). Mindenki emlegeti, hogy egy asszony egy kenyérért adott el 6 hold földet, talán vagy 100 évvel ezelőtt /a 63-as Ínségről sem igen tudnak, de lehet, hogy akkor volt/. 2-300 forint volt egyik fertály föld. A szálláskert értéke kb. háromszorosa a földének, de nem nagyon adják el. "Csak a halál csinál eladó fődet", meg ha néha elköltözik valaki.Más faluban van földje két gazdának, de azok öröklöttek. Bérlete csak a kántornak, jegyzőnek van, meg néhány rokoni alapon való "árendálás". A föld Öröklésére és eladására vonatkozólag bővebb adatokat találunk a szálláskertek ismertetésénél. Szarvaskőn tehát társadalmi szempontból nincsennek nagy elkülönülések.Az 1 hold és 6-8 hold között nincsen nagy különbség, mivel a talaj gyenge minősége folytán a legtöbb föld sem mindig termi meg a család ellátására szükséges terményt. Szarvaskő lakosságának foglalkozási viszonyai a sta-