Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

ták szét. Amint látni fogjak, a közös munka maradványai most is megvannak* Bagadványnovo minden családnak van, de bár nem kimondott csúf nevek, nem szeretik, ha használják* Ilyenek; lóka, Begyesz, Misu, Peka, Patyó. Sokszor nem sokáig viseli őket egy család, mert hamarosan ujat kap valamelyik i vadé kuk, de némelyik uj hadra osztja a régit, mint pl. a Meleg Nagy és a Vargha Nagy had. Az asszonyok a lánynevüket használják, még a fejfájukra is csak oz van írva. Szarvaskő az egri érseki uradalom jobbágyfalva volt, nemes nem lakott benne. 1557-ben 18 jobbágycsalád lakik itt, akik adót nem fizetnek, de makk, sertés, gabona, szöllő után adnak dézsmát, továbbá tartoznak a vámhelyhez vezető utakat rendbentartani és a réteket kaszálni. 1720-ban,a török pusztítás után, 6 jobbágyot irtak össze /adójuk szekérfuvar/, 1744-ben 15 jobbágyot /3 napot kellett dolgozniok a makiári réten/ 1766-ban 13 jobbágyot és egy zsellért, 1770-ben 15 jobbágyot, két zsellért. Az Urbárium szerint bort szabad árulniok karácsonyig. Szántáshoz négy marhával és saját szerszámukkal tartoznak dolgozni, mint az az uradalom területén szokásos, szüretkor dupla munkával tartoznak, amit azután be kell nekik számítani. Tizedet adnak mindenből, kivéve a kendert és lent, /amit nyilván nem termelnek/ tartoznak továbbá bizonyos kenynyiségü ölfát, vajat, szappant, tojást és "fonyást" adni. Összesen 277 nap két marhás robotot dolgoznak. A "Responsa" szerint adójuk 15 rhénes forint egy fél telek után,amit szekerezéssel letudhatnak. Tüzelő- és építőfát kapnak. Négy marhás robottal, kaszálással és gyűjtéssel tartoznak, de hogy mennyivel,az eddig nem volt pontosan megállapítva. A méhek után is fizetnek megváltást, örökös és nem szabad menetelü jobbágyok. 1827-ben 23 jobbágytelket írnak össze és 14 házas zsellért. A nép emlékezete nagyrészt meg is őrizte a jobbágyság emlékeit. Tudják, hogy adót nem fizettek,hanem ledolgoz-