Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

cseh háborúk idején, c elrabolt egy nőt, akit a Tár alatti barlangban tartott fogra.

Isert azután Mátyás súlyosan megbüntette. Sz az adat arra mutat, hogy rablóra** jellege is lehetett Szarvaskőnek. 1 községről a köretkező időpontokból vannak adataink: 1528, 1530, 1545, 1552, 1557, 1558, 1564, 1596, 1687, 1693, 1709, 1744-45, 1768, 1770« 1810, stb. A rar Zápolya János, majd Ferdinánd tulajdona, a török harcok alatt as egri rár tartalék őrsége. 1700 táján elressiti jelentőségét, lassan rombadől. Szidőtől azonban adataink bővebbek a község gazdálkodására vonatkozólag. 1 falu lakosságának számáról bőséges adataink vannak. Közöljük a jobbágy összeírások és főbb időpontok adatait: /a jobbágyösszeírásoknál 5 főt veszünk egy családnak/. 1557 1687 1720 1744 1745 1768 1770 1810 1837 90 40 30 75 80 120 120 105 181 1868 1900 1920 1930 1940 1950 366 336 554 490 485 500 1 lakosság számának alakulásában három törést látunk. Az első a török pusztítást mutat ja, amikor harmadára csökkent a lakosság, a második a betelepítést, a harmadik a mult század végének kivándorlását jelzi. A falusiak ugy tudják, hogy nagyon kevés volt régen a lakosság. "Valamikor hat család volt itt, csak ezek szaporodtak." A tagosításkor 20 család volt itt szerintük. A lakosság eredetéről keveset tudunk. A török után 1720-ban azt írják, hogy "Pro Custodia Arcis...sunt iUooati