Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Bene Zsuzsánna: Adatok a népi embergyógyításhoz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolca,Sajópálfala és Arnót községekből

csecsemő szájában, aztán visszaviszik. Ugy kell elhozni és visszavinni, hogy ne tudja senki.

n /Felsőzaolca/ "Bste, reggel a sarlóval elhúztam a szájánál, aztán azt mondtam: lem az én akaratomtul,hanem a jó Isten akaratytyával legyen, ugy múljon el* Aztán Miatyánkot, Üdvözlógyet. - Háromszor ismételni kell* Olyankor az anyja elfordul. Három nap egymás után kell ezt csinálni. Este, ha csinálta az ember, utána a sarlót kivinni, a trágyaszélibe szúrni, hogy reggelig maradjon ott*" /Sajópálfala/ N

A javasasszony napfölkelte előtt elviszi a gyereket a ganéjdombhoz. Tisz magával egy sarlót,azzal keresztet rajzol a ganéjdomb szélén a földre* Közepébe szúrja a sarlót, a gyerek szájához érteti, de előbb keresztet vet vele a gyerek felé* lapfelkeletfelé /keletnek/ térdepel, meghajtja magát és mondja: Mire a nap felkel, és mire a nap lenyugszik, addigra gyógyuljon meg a szád. Aztán imádkozik, de más nem lehet ott* Három nap egymás után csinálja.

H /Felsőzsolca/ Mások hasznosnak tartják a zsébré

s csecsemőnek saját ingét a fürdővizébe mártva, azzal ki törülni a száját /Felsőzaolca/. Sajápálfalai még a következő adat is, amit igy beszélt el adatközlőm, s mint kiderült maga is használta: "Fagyalkával mostam meg. Megfőztem a fagyalkát teának, aztán az ujjasra csavartan kis fehér rongyot és belemártottam abba a fagyalkateába, azzal törültem ki a száját. Elsőbb a szájpadlását, aztán a nyelvét, aztán az ine körül, mer legjobban ott fészkel az be. De lehet azt csinálni tintáéval is és lehet tol$iwalkknnii.

N A szem gyógykezelésére, "ha csipás, anyatejet kell fejni a szénibe'

4 /Sajópálfala/. Altató

. A csecsemő, a kisgyermek éjszakai nyugalmát, pihenését igyekeztek biztositani azzal is, hogy "Napszállat után nem öntötték ki a fürdővizét az ajtón kivttlre, hogy elne vigye az álmát" /Arnót/. De "Naplemente után már szemetet