Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Kríza Ildikó: A "táltos" a "táltosfitu" mesetipusban és e képzet hiedelemmondaí vonatkozásai

1 táltos képset s lessűkttlési tendenciája mellett egy másik irányú fejlődést is észlelhetünk. 1 táltos személyéhes más képsetkörhői kapcsolódnak hiedelem elemek. Izek közül leglényegesebb a garabonciás képzettel rálő kapcsolat. Különösen a legújabb gyűjtések bizonyítják est jól. Ma már alig alig ralik el a garabonciás és a táltos alakja. A korábbi táltos hiedelem egy sereg ronása a garabonciás személyéhez kapcsolódott és ez áll megfordítva is. Holló Domokos szerint n

A táltos fogalma alá tartozik a garabonciás diák is, as időjárásnak es a korlátlan hatalmú ura."*

5 A garabonciás ssemélye kétségtelenül újabb eleme a néphitnek s a táltos ... hiedelemköréTel összeolvadva a vándordiákok, mesterlegények személyében ismételten "valóságos* személlyé válva néhány évszázadon keresztül ... a táltos hiedelemkörével ssemben teret hódít.*

6 A terméssetfelőtti tulajdonságú lényeket a hiedelem tudós, varázsló, táltos, látó, garabonciás diák, boszorkány atb. stb. néven ismeri,amelyek számos rokon vonással bírnak, így tehát nem a megmeveséai formából, hanem a mesében, illetve mondában betöltött szerepéből kell kiindulni. Mindegyik lény közös tulajdonsága, hogy természetfeletti képességgel bír, igy egy-egy elem könnyen kerülhet át különböző képzetkőrbe. Is lehet as oka, hogy a mai néphitben élő táltos képset nen azonosítható a sámánhit táltosával még akkor sem, ha egy-egy közös tulajdonság meg is maradt; de nem azonos a népmesei táltossal sem, mely egy korábbi hiedelemvilág elemeit őrzi. IY. összefoglalva az eddigieket megállapíthatjuk; A táltos a tündér mesében és hiedelemmondában gyakran szereplő lény. Megjelenési formája a két műfajban különböző. Ennek részint as az oka, hogy a műfaji adottságok ugyanazt a motívumot másképp fogalmaszák meg. A megfogalmazásbeii különbség