Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

akarta tudáJat a vele egy községben lakd vejónek,Orbán Józsefnek átadni, szakmai féltékenységből, míg a más községben lakó rokonának, Domokos Jeromosnak leírta verseit, szövegeit. Adatközlőink ezt Beke Jánossal szembe állitTa emlegették, akiről azt beszélik, hogy irigység nélkül átadta a fiatalabbaknak tudományát, azt sem bánva, ha nem őt hivták. Szívesen vette, ha ügyes vőfély segitsége volt, aki aztán megtanulta mellette a gazda teendőit és később gyakorol ta.Más községben lakó gazdáktól is tanultak: Fábián Gergely andrásfalvi gazda pl.Beke János hadikfalvi gazdától tanult. A mai gazdák közül az idősebbek főleg a régi gazdáktól tanultakat alkalmazzák,de kiegészítették ismereteiket katonaság alatt más vidékeken szokásos vőfélyversekkel,sőt még az Fthnographiáből is felhasználtak verseket. Benedek Elek:Székely lakodalom c. kötetecskéjét ismerték. Mikor Magyarországon az eredetileg egy községbe tartozókat különböző helységekbe telepítették, nem jutott minden községbe gazda, s ekkor kezdtek fiatalabb emberek is foglalkozni ezzel a községbeliek unszolására, noha különösen nem lett volna szándékukban, de alkalmasak voltak rá. Ma sokszor kénytelenek szomszédos községekből hívni gazdát,mert nincsen minden községben. Ezek a mai gazdák azonban már kevésbé a hagyományos bukovinai szokás szerint tartják a lakodalmakat,nagyobb mértékben használnak fel különböző eredetű

7 szövegeket, így kopik el egyes elemeinek megmaradásával kezükön a régi lakodalmi szertartás. Ahhoz, hogy valaki gazda lehessen, rátermettség kellett; memória, beszélőképesség a szövegek megtanulásához és elmondásához, másrészt bizonyos tekintély a falu népe előtt, hogy az emberek hallgassanak szavára, harmadsorban szervező és rendezőképesség, végül italtól tartózkodni tudás.Ezeket a képességeket a sokágú feladat tette szükségessé. A gazda feladata volt ugyanis a vendéghívástól kezdve a násznagykalács meghordozásáig minden szertartásos cselekmény levezetése, vagyis a vendégek meghívása,fogadása, mátkásodáson tárgyalás az ellenfél gazdájával,a beszédek elmondásába két házasulandó "összeadása",elbúcsúztatása szüleiktől, minden ajándék bemondása. Étkezéseken a gazda mondta be az ételeket, ő hozta be az első tál ételt, menyasszonyvitelkor ő kérte ki a menyasszonyt és folytatott szópárbajt a másik gazdával, és ő jelentette be a menyasszonyt a vőlegény szüleinél. Ugyancsak a gazda jelentette be az asszonnyá-, emberrélevés tényét.A menyasszony gazdájának feladata ennek ellentéte volt, a menyasszony elvitelének megnehezítése. Mindkét gazda vezette a házuktól kiindult lakodalmi meneteket pl. az esküvői menet et "pálcával,, mintha őrizné őket, pásztora