Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

közlök, amiből a "kótyavetye" szokását láthatjuk meg. Bz az adat is a szentmihályi Libellnsból való s 1789-ből származik: "XII mind a Szántó földeket mind pedig a' deciarait Havasbéli Szénatermő hellyet is kótyavetye által allocalja a legtöbbet Ígérőnek bátorságos helyre.. s\b." - o A fentiekben a Nyikdmente egyik jelentős forrásanyagából,a Libellusok, számtartókönyvek, protokollumok bejegyzéseiből néhány olyan adatot közöltem, amiket gazdaságnéprajzi kutatásaink közben eredményesen felhasználhatunk. Az egyes néprajzi jelenségeket, ha történeti fejlődésükben akarjuk nyomon követni, akkor a szóhagyományok mellett ezekhez és a hozzájuk hasonló adatokhoz kell fordulnunk. A közölt adatszemelvényeket úgy igyekeztem összeállítani, hogy azok a népi gazdálkodás fejlődésével, különböző területével, ágazataival, munkamódjaival, szokásaival legyenek kapcsolatban s felhasználhatóságuk lehetőségét a maguk módján szemléltessék. Az írásos adatok néprajzi vonatkozású felhasználhatóságának lehetőségét különben mindég a vizsgálandó jelenség sajátossága, térbeli és időbeli helyzete szabja meg s a tanulmányozott anyagrészbe való beilleszthetőségüknek helyét, módját és mértékét a néprajzosnak esetről-esetre kell megállapítania. Az írásos adatoknak a felkutatása tehát igen hálás munka, mert segítségükkel a jelenségeknek elhalványult emlékeit feleleveníthetjük, és a hiányzó láncszemeit pótolhatjuk. Ezek az adatok azonban a néprajzoson kivül a gazdaságtörténészt, településtörténet kutatót, nyelvészt is egyaránt érdekelhetik s felkutatásukkal, feldolgozásukkal, közlésükkel több vonatkozásban az ő munkájukhoz is sok támpontot adhatunk. Molnár István Jegyzetek 1. Egyházközségi kurátori számadásos jegyzőkönyvek. - Jelen dolgozatomban ezeknek adataiból teszek közzé néhányat a Nyikómenti mező- és erdőgazdálkodás kérdéseivel kapcsolatban. Az összes adatoknak néprajzi vonatkozású feldolgozását egy megkezdett nagyobb terjedelmű tanulmányban fogom elvégezni.