Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)
Igen érdekes nyomon"követni a jegyzőkönyvi bejegyzések alapján a hármas határra valő áttérés ideiét is .A fellelhető adatok szerint ez a folyamat az 1815-1873 évek közti időszakra esik. Az uj termelési eljárásnak, a három fordulás, három nyomásos földművelési rendszernek az átvétele több mint fél évszázadig tart. Az alábbiakban nézzünk meg egynehány erre vonatkozó bejegyzést is: A medeséri bejegyzések már 1718-ban három fordulóról beszélnek "Az Bcclesia által helybenhagyott megállítás szerint a Pap által használtatnak a Három fordulóban....stb." Az 1829. évi adatok a fordulók nevét is feltüntetik: "Az Alba felé fordulóban, A Középső Határban, Az Srdő felé forddulon". 20 Tarcsafalván az 1839. évi jegyzőkönyv is már hármas határ szerint leltározza az egyházközség ingatlanait a II.fejezetben "Külső Birtokok" c. alatt: "A' Benntczód felé fordulóban. A' Gsehétfalva felé fordulóban, A' Tordátfalva felé fordulóban." 2 * A két kedei határra vonatkozóan 1815-ből találunk adatokat: "1-mo a Nagy Kedei határon. Hugonfalva felé fordulóban, Szt.Miklós felé való fordulóban, Andrásfalva felé való fordulóban..." 22 A jegyzőkönyvben a szomszédos falvak szerinti határrészmegjelöléseket a nép leegyszerűsítette, amikor Felső határ, Alsó határ és Hátulsó határ elnevezésekkel helyettesítette. (Székely Zsigmond 90 éves középparaszt adata). Kis Kede is már 1815-ben három nyomáson gazdálkodik, Tordátfalván 1833-ban Medeséren, Szentmihályon, Kobátfalván 1839-ben, Szentmiklóson 1840-ben, Alsó- és Felső Bencédben 1873-ban emiitik először a bejegyzések a hármas osztatu határt. A hármas határ művelési rendiét az írásos adatok így határozzák meg: "Két esztendőben használható, harmadikban pedig nyomásban forduló." 23 A nyomásos gazdálkodási módnál (akár két-, akár háromfordulós határról van szó) a nyomásban maradt határrá székből időnként, szénatermelés céljára bizonyos nagyságú területeket kiszakítottak. írásos nyomát csak a medeséri Libellusban kaptam meg, de a hagyomány ennek emlékét több helyen őrzi. Az alábbiakban a megtalált néhány írásos adatot közlöm: "1808. Pénz Perceptum. B jelenvaló Esztendőbe termett a nyomáson bekerített falu helyen 6 szekeretske széna." 1815-ben ugyancsak a Pénz Perceptumnál a 4. pont alatt ez áll: "1814^i^ Esztendőbe a köznyomásból befogott tanorokba termett széna el adattatván 100 mforiiv tokért...", 1852-ben "Pénz bevétel" tótelének 3. pontja alatt hasonló bejegyzés található: M A nyomásos határból, ami ditsóretére szolgál
