Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)
Mindnyáj an (felkelnek és zörgő s botjukat csörgetve éneklik} Mennyből az angyal Lejött hozzátok Pásztorok S ogy Betlehembe ietve menjünk Lássátok. Az Isten fiát Aki született Jászolban, 0 lészen néktek Idvezitőtök Valóban. Nincsen neki párnája Sem kis palotácskája Csak széna, csak szalma Bé vagyon o takargatva Posztöcskába. Öreg pásztor: Drúzsoljatok fiaim, viszket az én talpam! Mindnyájan (éneklik:) Ser, bor, mint a tenger, Ihatik az ember', Szőlőt sem kell kapálni, kapálni, Mégis jó bort ihatni, ihatni. Egyik angyal trombitál, trombitál, A másik meg furulyái, furulyái, Meg is ráztam a bundát. Itt is hagytam egy vékát! (Szóval:) Húzzatok hát fiaim egy istenest! Mindnyáj an (éneklik:) Vigan zengjetek cziterák! Jézus született, Harsogjatok dob s trombiták. Isten ember lett! A szűz ki őtet hozá És méhében fogadá, Azért Gábriel arkangyal Áldottnak monda. De az egek teremtője Jászolban fekszik. Mindenek hatalmas ura Barmok közt nyugszik} Bázd meg Öreg' a bundát. Hadd hulljanak a bolhák! Öreg (bundáját rázva énekli:)
