Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

(Kimegy s az adott engedelemre a "betlehem"-et magával hozva bejön az) Angyal

; Nosza édes gazdám, készitsd a házadat! iíert az tábor vendég állja pitvarodat, (énekelve) Nosza, pásztorok, csak siessetek! Hogy velem együtt bejöhessetek, Lám,én már indulok fordulok, Csak kövessetek! Első pásztor (bejön s mondja:) Hopp Uram, grácia, legyen engedelem, Hogy ez úri háznál bátran szol a nyelvem! Azt mondja a diák: véniász amicze! e legyen előttem sár és viz semmi se'! e messziről jövök, már alig lihegek. Hogy ha meg engednék: itten lepihenek. Második pásztor (bejön s mondja:) Békesség e háznál, édes hiv barátom, Betlehem az utam, tán el is tévedtem?! A juhok, a kecskék mind szélylyel szaladtak, De ha egyet fordulok gyorsan az ajtót, Pajtásom jó hirt hoz. Kis bojtár (beköszönt:) Hopp Isten jó estvét! lám én is itt vagyok; Pajtásim hirt hoztak, beküldtek mert fáztak! Én kicsiny bojtárka nem sokat szólottam, De a mit szólottam, jól meg is gondoltam. Első pásztor

: Hát az öreg apátokat hol hagytátok? Kis bojtár

: (309) Tul a Tiszán két hajtásnyira Kilenczed fél farkast ott találtam rajta, Háromnak a borit rám forditottam, A többit rajta hagytam. Öreg pásztor (kivülröl kopogtat az ajtón:) Első pásztor

: Ki az ki? Öreg pásztor (bejön s vissza feleli:) Nem ki, hanem be! Hát ti csak itt esztek-isztok,