Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

összeállította - találhatók az Adattárban az SA 2968-69 számon. A Kálmány által szerkesztett két kötetes Abafi-féle gyűjtemény kéziratát Gergely Pál találta meg 1951-ben az'MTA pincéjében s Pogány Péter azonositotta és irta le említett tanulmányában. A kettős kötet a Magyar Tuaományos Akadémi? Kézirattárában P. 901.I-II. Népköltési gyűjtemény jelzeten található s mint Pogány Péter összevetéséből megállapítható (i.m. 559 1.) az eredeti Abafi-féle összeállításnak mintegy 2/5 részét tartalmazza. A tartalommutatóban jelzett, Kálmány által írt előszó elveszett, a kézírat egyébként teljesnek látszik. Az Etimológiai Adattárban őrzött kéziratban 5, a Magyar Tudományos Adakémia kézirattárában őrzött kéziratban 7 betlehemes játékot találunk, mely az előbbinek Kálmány Lajos által készített autográf (néhol fonetikus) tisztázata, s két olyan játékot is tartalmaz, amely az eredeti kéziratból hiányzik. Mi az alábbiakban az utóbbit közöljük Kálmány Lajos jegyzeteivel. A hét betlehemes játék megérdemli, hogy belekerüljön a tudomány vérkeringésébe, hiszen pl. eddigi legnagyobb gyűjteményünk, a Magyar Népzene Tára II. kötete (jeles napok) sem ismeri. A jegyzetek közzétételét a Kálmány Lajos iránt kötelező kegyelet teszi indokolttá. A játékoknál a szcenika és a szereplők, mozgásuk és gesztusaik gondosabban vannak megörökítve, mint a korabeli játékleírásokban, beleértve az ebből a szempontból is magas színvonalon álló Magyar Népköltési Gyűjtemény I—

III. kötetét, elsősorban az elsőt.Az anyagot Kálmány beosztásában adjuk közre, a játék végén a gyűjtő nevével és a gyűjtés színhelyével (a gyűjtés időpontja; a mult sz. 70-es évei) Kálmány helyesírását a jegyzetekben is megtartottuk. A VII. játék jegyzetében az 577 szám Kálmány elírása, helyesen 537 olvasandó. A játékok gyűjtőiről - akik egyéb népköltészeti anyagot is küldtek be - lásd Pogány idézett cikkének 563-565 oldalát. A bevezető Kovács Ágnes átdolgozása. (Szerk.)