Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

a két házasulandó váltott ajándékot, hanem a menyasszony a vőlegény szülei számára készített ajándékait is most adták át. A menyasszony szülei küldte ételeket ünnepélyesen együtt fogyasztották el. Az esküvőre készülő leány és legény utolsó mulatságon vett részt leány- és legénybarátai között . Ez az alkalom közeledő házasságára figyelmeztette. Magatartását,különösen a menyasszonyét, ha nem volt biztos házassága jósága felől, szorongás jellemezte, gyakran sírt* Bz az este utolsó alkalmul szolgált a leánylopásra. Az ünnepélyes búcsúztatáson mind a legényt,mind a leányt elbucsiíztatták egész eddigi környezetétől: közvetlen hozzátartozóitól, rokonaitól, szomszédaitól, házasulatlan barátaitól, ezzel készítve elő a közeledő tényleges elválásra.Utóbbira való tekintettel kérték mindezek bocsánatát és ekkor mondtak köszönetet szüleiknek a fölnevelésükkel járt fáradtságokért. Ez után már a házasság egyházi és polgári elismertetése következett (utóbbi gyakorlati okokból kerülhetett a jegyváltás elé). Ha az esküvőn valamelyik nemet mondott, akkor abbamaradt a házasság, bár ez már nagy botrányt jelentett.^ Az esküvői menetben már alkalma volt a falu népének a menyasszonyt megszemlélni, bár elsősorban nem ez a felvonulás szolgált a menyasszony megmutogatására. Az esküvés hírét versengve vitték meg a vőfélyek a menyasszonyos házhoz. A házasságkötés döntő mozzanata: a menyasszony tényleges megszerzése, elhozatala volt.Ezt annak környezete minden eszközzel megnehezítette. A vőlegény nagy kísérettel vonult fel. A kaput bekötötték előttük, fizetség ellenében nyitották csak ki, vagy éppenséggel erőszakkal kellett behatolniuk. Verekedés is alakulhatott ki.

6 A menyaszszonyos házhoz tartozók tolvajoknak kiáltották ki a jövevényeket.A menyasszonyt benn a házban őrizték, csellel kellett megszerezni, mind a menyasszonyért, mind hozományáért pénzt követeltek. A vizsgált időszakban e pénz többnyire már csekély értékű vagy értéktelen volt. Előfordult alkudozás, a menyasszony, a hozomány ócsárlása,szinleg távozni akarás, ha nem tudtak megegyezni az összegben. A hozományt a menyaszszonyt vivők megszerezték és kihordták szekerükre, jóakarattal hozzálopva apróbb tárgyakat, ami kezük ügyébe akadt. A vőlegény illendően megköszönte a menyasszony felnevelését szüleinek, s azt, hogy neki feleségül adták, mintegy kontrasztot szolgáltatva az erőszakos fellépéshez. A menyasszonyt és hozományát, mint már a vőlegény tulajdonát, a falut megkerülve, minél hosszabb úton vitték. Ez a felvonulás szolgált alkalmul arra, hogy a falu népe megszemlélhesse.