Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

A kévéket a férfiak négyesével, az asszonyok s a gyengébb segítség kettesével hordja. A kévehordó a kéve mellé lép. Arccal a kéve vágott vége fele néz. Bal kezével megfogja a kéve kötelét, s jobb hóna alá teszi. Azután a következő kévéhez megy. Jobb kezével lenyúl érte s belemarkol. Majd a harmadik kévét kötelénél fogva a bal hóna alá teszi. Végül a negyedik kévébe markol, s elindul az ötösök felé. A kévéket nem a kötelüknél fogva viszik. Sok kötél ki is bomlana. A kéve vágott felébe — közvetlenül a kötél felett — markolnak, mert így könnyebb. Minden kéve kalászával hátrafele néz. Ellenkező esetben a lecsüngő kalászokból a tarló kiveri a szemet. A fentebb részletesen leírt módon rakott ötös mellé, annak végébe rakják a többi ötösöket. A maradék kévéket az utolsó ötös elé teszik. Az ötösöket egymással szemben rakják, mert így könnyebb a keresztek rakása. Az ötösökbe pontosan annyi kévét raknak, amennyi a keresztekbe szükséges. Hogy hány keresztet raknak egymás mellé, az több tényezőtől függ. Általában 3—6 keresztet raknak egymás mellé. Legfontosabb szempont az, hogy ne kelljen a kévéket messziről hordani. De szempont az is, hogy a kocsira rakodáskor egy állításra 3 keresztet raknak. Ha nem jól indítanak a lovak, akkor pedig négyet, ilyenkor az adogatónak nehezebb a dolga. Tűzveszély szempontjából az a jó, ha minél kevesebb kereszt kerül egymás mellé. Egyesek a rakandó kereszt két oldalára a kévéket halhéba rakják. A leendő keresztektől jobbra-balra egy-egy rövid kévesort raknak, vágott felével befele. A második sor kévéit úgy helyezik az első sorra, hogy a letett kéve két kéve közé kerüljön. így kötik egymást. Néhány sort raknak egymás fölé. Mindegyik sor vágott fele a keresztek fele néz. Öt-hat sornál többet nem raknak egymásra, mert a kévék a ferde sorokról le is csúszhatnak. Ugyanis a sorok vágott széle magasabban áll, mint a másik. De nincs is szükség arra, hogy túl sok kévét összehordjanak, mert akkor a kévék kimaradnak a keresztből. A pusztán az ötösöket, halhékat még rendszerint aznap keresztbe rakják. Orosházán viszont vannak, akik csak másnap keresztelnek, hogy a gaz nyomuljon, puhuljon egy kicsit. A pusztán az ötösöket, halhékat gyorsan és nem túlságosan gondosan rakják, mert abban a gabona rendszerint csak rövid ideig marad. Azonban valamivel jobban védett az időtől, mintha kévékben heverne a tarlón. b) Keresztelés Amikor kivíbül körösztölnek, vagyis nem hordják össze előre a kévéket, általában 12—14 kévesorból raknak egy keresztsort. A keresztsor rakása előtt kinéznek egy irányt, (fát, bokrot, vagy tanyát) s ahhoz igazodnak. A keresztsorokat is kintről befele, a tanya fele haladva rakják. A kereszteket kettőnek legjobb rakni. Igazán jól akkor haladnak, ha rajtuk kívül még ketten összehordják a kévéket. Az első kévét úgy teszik le, hogy a kalászos fele vagy délnek, vagy keletnek nézzen. Ezt a kévét — miként a vontatónál az első csirkét —